Boldogságóra Program

Boldogságóra-Beszámoló

Nagyon nehéz, de értékes évet zártunk iskolánkban a Boldogság Program segítségével. Igazgatóhelyettesként dolgozom harmadik éve az intézményben, magyar nyelv és irodalom tantárgyakat tanítok. A szűkös tanórák keretébe nem tudtam beilleszteni a boldogságórát, ezért a kolléganőmtől „kölcsönkértem” egy szabadidő órát, és ekkor volt a mi Boldogságóránk. A gyerekek nagy izgalommal várták már ezeket a foglalkozásokat, a kezdetektől felszabadultan vettek részt a programban, szívesen szerepeltek a fotókon, örömmel várták a következő boldogság órát, és csalódottak voltak, ha véletlenül elmaradt. Nagyon sok gyerekem van, akik zaklatott családból érkeznek, ezért kimondottan fontos volt, hogy a mindennapokban az iskolában próbáljak lelki egyensúlyt és kiegyensúlyozott, nyugodt légkör biztosítani számukra, amit a Boldogság Program módszere teljes mértékben segített. Nagyon sok hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányok helyzetű gyermek jár az osztályomba, ahol a szülőktől sajnos alapvető viselkedési normákat nem látnak, tehát nekem kell megtanítani számukra.
A legnagyobb elismerést iskolánk igazgató nője mondta nekem. „Amikor szünetben elsétálok a folyosón az osztályod előtt, és hallom, hogy hogyan beszélnek egymással a gyerekek és az esetleges szóváltásokat hogyan oldják meg, akkor mindig hálát adok a programnak.” Diákjaim magabiztosabbak, nyitottabbak, optimistábbak lettek. Nagyon szerették, hogy társaikkal együttműködve alkothattak, imádták, amikor a zenét hallgatva tízóraiztak vagy uzsonnáztak, vagy együtt kirándultunk.
A módszer alkalmazása közben arra is rájöttem, hogy nem csak a gyerekekre volt több területen pozitív hatással, hanem rám is. Jobban megismertem magamat is és a gyerekeket is, valamint érzelmileg engem is jobban összekovácsolt az osztállyal. Pedagógusként én is élvezem a foglalkozások jótékony hatását, sokkal pozitívabban állok a feladataim elé, próbálom megtalálni az élet apró örömeit és erőt önteni a körülöttem élőkbe.
Régi vágyam vált valóra azzal, hogy elvégeztem az „Állatasszisztált terápia kutyával” című tanfolyamot. Hatalmas feladat egy terápiás kutyával végzett foglalkozás megtartása, de úgy gondolom, hogy a Boldogságórák keretein belül, ha még kutyát is használnánk, akkor hatalmas élményben lenne részünk. Ez távoli célom, de nem szeretném elengedni.
Minden szónál többet érnek a képek, amin a gyerekek munkái láthatóak.
Mindenféleképpen szeretnénk folytatni ezt a megkezdett gyönyörű utat és pályázni az Boldog Iskola címre is!

Képek