Boldogságóra Program

Tapasztalatom szerint az óvodás korosztály nehezen tudja megérteni a cél fogalmát, nehezen tudja azt elkülöníteni vágyaitól. Ennek megkönnyítése érdekében első alkalommal labirintus játékot játszottunk.
A gyerekekkel labirintust készítettünk kockákból, melyen keresztül Boldogvárhoz jutottunk. A várat az egyik kisfiú építette, aki szinte „művészi alkotásokat” hoz létre minden nap a kockákból, és egyéb kreatívan felhasznált játékeszközökből.
.Mindenki választhatott egy Lego figurát magának, aminek segítségével érzékeltethette, merre jár.
Cédulákra olyan célokat írtam fel, melyek a korosztálynak megfelelőek, könnyen érthetőek: pl. Megtanulok kétkerekűvel biciklizni. Megtanulom felhúzni az ötujjas kesztyűmet (kesztyű felhúzó versenyt is rendeztünk)! Megkóstolom azt a gyümölcsöt is, amit eddig nem szerettem. Többet mosolygok. Udvariasabb leszek! stb.
A „megtalált” cédulákat felolvastam, megbeszéltük, ki szeretné ezt elérni, lehet-e ez az egész csoportnak is célja, mit kell tenni, hogy elérje/elérjük?
Néhány cédulára megerősítő mondatok kerültek, pl. Nem adom fel! Újra megpróbálom! Tudom, hogy meg tudom tanulni! stb.
Mielőtt elindultak volna, meghatároztam, hogyan járják be a labirintust.
– A lehető legtöbb cédulát találd meg!
– A legrövidebb úton menj!
– A leghosszabb utat járd be!
A következő foglalkozáson már saját céljaikat mondták el, megfogalmazódott néhány olyan cél is, amit felnőtt korukra szeretnének elérni (pl. mi szeretne lenni)! A nagycsoportosok azt is meg tudták fogalmazni, hogy mit kell tenniük érte.
Aki pedig már elért valamit az említett célok közül, büszkén mesélte: pl. az egyik kislány nem szereti a gyümölcsöt, de az egyik napon megkóstolta a banánt!

Nagyon szerették a hónap dalát, szinte minden nap kérték – sőt volt néhány gyermek, aki otthon is meghallgatta, megismertette családjával – , saját kis koreográfiát is kitaláltunk hozzá.

Képek