Boldogságóra Program

A novemberi Boldogságórát az „Égig érő fa vagyok,….” relaxációs gyakorlattal kezdtük. A gyermekek nagyon várták már Boldog Dórát, aki erre a foglakozásra nem egyedül érkezett, magával vitte legkedvesebb barátját Nórát is . A gyerekeknek egy szituációs játékot adtam elő a két báb segítségével, hogyan lettek barátok, mitől tartós a barátságuk, hogyan osztozkodnak örömükben, vigasztalják egymást szomorúságukban. A gyermekek csillogó szemmel hallgatták a két „kislány” eszmecseréjét. Egymás kezét fogva barátságláncot alkottunk, megbeszéltük a barátság kötelékét, kötődését. Ezt követően Bezzeg Andrea Tavaszi ébresztő meséje következett, majd beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy miért fontosak a barátok az életünkben. A gyermekek értelmes, őszinte válaszokat adtak: olyan jó valakinek elmondani, miért vagyok szomorú, örülök, amikor a barátom reggelente öleléssel fogad, nagyon jól tudunk együtt játszani, a barátommal a titkomat is megoszthatom., stb.
A beszélgetés után óvodánk kedvenc dala következett, melyet már minden gyermek jól ismer, erre mozogtunk, énekeltünk. (Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek)
A barátságkarkötő készítése közben is szólt a zene, a gyermekek munka közben is énekeltek. Minden gyermek elkészítette a baráti karkötőt, melyet csoportbeli vagy óvodai barátjának adott át, illetve haza is vihettek belőle az „otthoni” barátoknak.

Képek