Boldogságóra Program

A társas kapcsolatok ápolása témában a tanulók örömmel készítették el az oklevelet választott szerettüknek.
A téma feldolgozásánál a „4 perc” című feladat jelentett meghatározó élményt mind a tanulóknál, mind nálam. Nagyon jó volt őket nézni a feladat végrehajtása közben. Nagyon komolyan vették a feladatot. Az arcukon nagyon sok érzelem jelent meg. Borzongató volt nézni, hogy szinte éreztem, mire gondolnak. Saját megfogalmazásuk is ez volt a feladat után, hogy ha nem is tudták, de érezték, hogy mire gondolhat a másik. Sok közös élmény tartja őket össze óvodás koruktól. Azok a tanulók is pozitív élményről számoltak be, akik azóta már nincsenek jóban, de megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy ki kellene beszélni, hogy mi történt a kapcsolatukkal.
Az oklevél elkészítése után pedig a boldogságórák hasznosságát érezhettem, mikor a közösségi oldalon megláttam egy anyuka által kitett oklevelet, amelyet a gyermekétől kapott és büszkén mutatta meg mindenkinek. Ebből éreztem, hogy: Érdemes ezt tovább folytatni!
A vírushelyzet miatt távol kerülünk egymástól az iskolában. Együtt vagyunk, de mégis másképp, mint máskor. Fontosnak tartom, hogy legalább beszéljünk róla, hogy ha ennek a helyzetnek vége lesz, akkor mit csinálunk másképp. Izgalommal készülünk arra a helyzetre, amikor már nem lesz kötöttsét/tiltás. Egymáshoz érhetünk, megölelhetjük egymást. Most érezzük igazán ennek fontosságát, amikor nap, mint nap az érintés hiányával szembesülünk.

Képek