Elesni szabad, felállni öröm – Boldogságóra judóval
- Csoport neve: Jálicsosok
- Jálics Ernő Általános Iskola, Általános Iskola és Kollégium
- Kategória: Tanulásban akadályozottak
- Téma: Apró örömök élvezete
- (30 megtekintés)
A Kadarkúti Általános Iskola gyógypedagógiai napközis csoportjában (1–7. osztály) a márciusi Boldogságóra program keretében egy különleges, élményszerű foglalkozás valósult meg: judo bemutatót szerveztem, amelyet két kiváló fiatal sportoló tartott a gyerekeknek. A judo a tradicionális harcművészeti ágak alapjaira épül, ugyanakkor azokat egy biztonságos, szabályozott sporttá formálta. A bemutatót Müller Liza és Takács Panna, a Kaposvári USE versenyzői, a magyar judo utánpótlás-válogatott képviselői tartották. Mindketten korosztályos országos bajnokok, így jelenlétük hiteles és motiváló példát nyújtott a tanulók számára. A program célja az volt, hogy a Boldogságóra márciusi témái ne csupán elméleti szinten jelenjenek meg, hanem a gyerekek saját élményeken keresztül is megtapasztalhassák azokat. Már a felvezetés során hangsúlyoztam, hogy a judo nem az agresszióról szól, hanem a kontrollról, a tiszteletről és a folyamatos fejlődésről. Kiemeltem azt is, hogy a sport segít a jelenben lenni, kitartani, és értékelni a fejlődés folyamatát. Emellett nagy hangsúlyt fektettem a gyermekek testi épségének megőrzésére és biztonságára is. A foglalkozás bemelegítéssel kezdődött, amelybe a sportolók aktívan bevonták a tanulókat, így már az elején részesei lettek az eseménynek. Ezt követően a judósok látványos technikákat mutattak be: dobásokat, földharc elemeket és különböző fogásokat. A bemutató közben folyamatos magyarázatot kaptak a gyerekek a judo világáról, többek között az edzésekről, versenyekről, övfokozatokról, szabályokról és a ruházatról is. A látottakat tudatosan összekapcsoltam a Boldogságóra témáival. A tanulók megtapasztalhatták, hogy egy dobás nemcsak hatékony, hanem szép is; hogy a mozgás során csak a jelen pillanat számít; hogy egy helyzet többféleképpen is megoldható, ami a kreativitás fontosságát mutatja; valamint azt is, hogy az esés nem kudarc, hanem a fejlődés természetes része. A bemutatót követően a gyerekek maguk is kipróbálhatták az alapokat: elsajátíthatták a helyes eséstechnikákat, valamint különböző mozgásformákat, például a kúszásokat (hason, háton és oldalt). A judokúszás a judoedzések egyik fontos készségfejlesztő gyakorlata: a tanulók hason fekvésben, főként a karok segítségével haladtak előre, illetve hanyatt fekvő helyzetben, úgynevezett védőkúszást is gyakoroltak. Ez a mozgásforma fejleszti a koordinációt, az állóképességet, valamint a kar- és törzsizmokat, miközben a földharcban szükséges testhasználat alapjait is erősíti. A program során lehetőség volt kérdések feltevésére is, így a gyerekek személyesebb betekintést nyerhettek a sportolók életébe, és megtudhatták, mit jelent számukra a kitartás, a küzdelem és a siker.
A foglalkozást kiegészítettem egy rövid, élményalapú „judós mindfulness” gyakorlattal is. A tanulók csukott szemmel felidézhették a bemutató egy-egy pillanatát, majd egyszerű mozdulatokkal és mimikával fejezhették ki, mi tetszett nekik leginkább. Ez a gyakorlat segítette a jelen pillanat tudatosítását és a pozitív élmények megerősítését.
Összegzésként elmondható, hogy a tanulók személyes tapasztalatokon keresztül élhették meg a jelen fontosságát, a mozgás szépségét, a kreatív problémamegoldást és az önmagukba vetett hit erősödését. A foglalkozás jól példázta, hogy a boldogság nem csupán egy elérendő cél, hanem egy folyamat, amelyben a mozgás fontos szerepet játszhat.
A Boldogság Világnapjához kapcsolódva, március 20-án kedvességkampányt is megvalósítottam. A tanulók közösen készítettek és díszítettek „BÓK-kártyákat”, amelyeket még aznap meg is osztottak másokkal: jutott belőlük parkoló autókra, járókelőknek, postaládákba, néhány iskolai dolgozónak is. A bók-kártyák készítése és átadása során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy apró figyelmességekkel is örömet lehet szerezni másoknak. A közös tevékenység erősítette az egymásra figyelést és a közösségi élményt, miközben teret adott a kreatív önkifejezésnek is.



