Boldogságóra Program

A Ficánka nagycsoport két tevékenység keretén belül foglalkozott az optimizmus témakörével. Az 1. foglalkozás, kezdő relaxációs gyakorlatai a ,, Napimádás”, ,,Hervad a virágom, éled a világom!”, ami elősegítette a ráhangolódást a témakörre. Motivációként meghallgattuk Bagdi Bella ,,Pozitív gyerek vagyok!” c.dalát,amit többszöri gyakorlás során, már énekeltek is a gyermekek. Resztoratív-kör keretében, mivel már nagycsoportosok el tudták mondani érzéseiket, élményeiket, tapasztalataikat, hogy mitől érzik magukat jól (pl. ,,Jöhettem oviba!”), mitől voltak szomorúak (,, Kiközösítettek, nem játszottak velem.”), borús hangulatúak, de azt is meg tudták fogalmazni, hogy mitől válhat a rossz érzés, tartósan jóvá ( pl. ,, segített újraépíteni a szétrombolt építményemet…”, ,,… ha befejezte a játékot mással, akkor velem is fog játszani…” stb.). Ezen kommunikációk által alakult, erősödött a gyermekekben az alkalmazkodás, igazságérzet szerinti cselekvés, a kitartás, a mindig mindenben találni jót képessége. Az általuk készített szomorú-mosolygós arcokkal is érzékeltették a pesszimizmusra-optimizmusra vonatkozó állításokat. 2.tevékenységünk a mese-kezdeményezés volt, amikor is varázsszemüveget készítettünk, amit Boldog Dóra és a mese-csengő hívó szavára fel is vettünk. A varázsszemüveg elkészítésével különleges képességet kaptak a gyermekek, mindenki élesen látott, mint a sólyom. Észrevették ezáltal a jót, a szépet, melyet meg is fogalmaztak, így fejlődött önkifejezésük. A mese (Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege) cselekménye és fordulatai, mondókája erősítette a gyermekekben a jó érzés az új kifejezésként megismert optimizmus fogalmát. A mese végén megbeszéltük, az élesen látó szemüvegünk segítségével, hogy ,,… mit látunk szépnek a világban?” – ,,… mitől voltunk szomorúak?”- ,,Mi az, amit másként szeretnénk megélni?” . A mese újbóli eljátszásával átélésével kijátszhatták érzéseiket magukból a gyermekek.

Képek