Együtt mindig jobb!

Együtt mindig jobb!

Társas kapcsolatokról szóló hetünket a reggeli körben együtt légzéssel kezdtük. Megfogtuk egymás kezét, majd egy lépést hátra lépve beszívtuk a levegőt, karunkat magas tartásba emelve, majd egy lépést előre lépve lehajoltunk és kifújtuk a levegőt. Pár légzés után már egészen összehangolódtunk. Miután leültünk, körbeküldtünk egy simogatást. Arról kezdtünk beszélgetni, miért jó, ha van barátunk? fölsorolták, hogy lehet vele játszani, néha ajándékot ad, segít,ha valami baj van, megvigasztal ha szomorúak vagyunk. Gyorsan el is kezdtünk olyan mondatokat gyűjteni, amit mondhatunk a barátunknak ilyenkor. Megtanultunk egy békülő mondókát is, arra az esetre, ha véletlenül valamin mégis összevesznének (Béke béke barátság…) A délelőtt folyamán készítettünk együtt egy libát különféle magokból (kukorica, napraforgó, tökmag) mert Márton nap alkalmából liba szépségversenyt rendeztek az óvodában. Akkor még nem tudtuk, hogy a versenyt meg is nyertük ezzel az alkotással és egy nagyon szép mécsest kaptunk érte jutalmul! Ennek örömére, hoztam kekszet is, de sajnos, nem jutott mindenkinek, mert kevés volt. A gyerekekre bíztam a megoldást. Hamar ki is találták, hogy el kell törni, akkor több lesz és így jut mindenkinek!
Következő nap, testnevelés foglalkozáson, páros gyakorlatokat végeztünk. Aztán azt játszottuk, hogy egy sorba álltunk a terem egyik oldalán és annak kellett átfutnia a szemközti oldalra, aki: szeret nevetni, aztán, aki félt már, aki szeret tortát enni, szeret kidobózni…. aki Maci csoportos. Végül ölelős fogót játszottunk.
Ábrázolás foglalkozáson a nagyobbak lerajzolták magukat a barátjukkal együtt, a kisebbek tenyérnyomattal mutatták meg, ki is a barátjuk. Másnap egy nagy őszi képet színeztek együtt. elbeszélgettünk a beszélgető körben arról, hogy hányféle módon tudjuk egymásnak kimutatni a szeretetünket: együtt játszunk vele, dicsérjük, megsimogatjuk, átöleljük, ajándékot adunk neki és segíthetünk neki öltözni, vagy töltünk neki innivalót. Észre vettem, hogy a nap folyamán többen is apró ajándékokat készítettek egymásnak: rajzoltak, képeket vágtak ki és átadták a pajtásuknak.
A Dadus nénit is meglepték a gyerekek, segítettek neki a leveleket összegereblyézni az udvaron. Volt nagy öröm, hogy együtt mennyi munkát sikerült elvégezni!
A szülőket megkértük, hogy meséljenek a gyerekeknek a saját gyerekkorukról, barátaikról és arról, milyen játékaik voltak akkor!

Képek