Boldogságóra Program

Novemberben amilyen változatos volt az időjárás, olyan változatos volt a gyerekek „jelenléte” a csoportban. Sok volt a hiányzó, akik meggyógyultak váltották az éppen lebetegedőket… Egyszóval kis létszámú csoportként működtünk. Minden nap megbeszéltük, hogy kik a hiányzók. A kezdeti kiscsoportban ugyan még csak alakulnak a barátságok, de már többen megjegyezték, hogy hiányzik a barátjuk. Játszottak ugyan más gyerekekkel is, de a „Nem vagy a barátom!” állandó velejárója volt a játékszituációknak. 3 éves gyerekeknek nem egyszerű elmagyarázni, hogy nem csak egy barátunk lehet, ők ragaszkodtak az eddigi játszópajtásukhoz annak ellenére is, hogy egyébként jól tudtak játszani más gyerekekkel is. Sokat játszottunk „Ki van itt ma?” játékot, amikor is körben ülve adogattuk a labdát és megnevezték a gyerekek a mellettük ülőket. Eljátszottuk azt is, mi lenne, ha csak hárman lennének az oviban akik nem betegek. Ehhez véletlenszerűen húztunk három jelet. A kicsiknek el kellett mondani, hogy hogyan tudnának együtt játszani, milyen játékot választanának a legszívesebben. Bár az elején többször előfordult, hogy külön-külön játszóhelyeket említettek, azért néha már felmerült az együtt játszás gondolata is.

Képek