Boldogságóra Program

Együtt egymásért

November hónapban a társas kapcsolatok témakörében gyógytestnevelés órámra egy DFHT-KIP-es órával (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban, Komplex Instrukciós Program) készültem. Jelenleg a Komplex Alapprogramot végzem, a 4 modulból a 3.-at az Eszterházy Károly Egyetem szervezésében, amelynek célja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai lemorzsolódásának csökkentése.
Itt találkoztam ismét (2020-ban végeztem el a Boldogságóra oktatói képzést) a jó tanítási gyakorlatok között a Boldogságórával. Ez adta az ötletet, hogy Boldogságóra oktatóként a Református Egységes Gyógypedagógiai Intézmény dolgozójaként a Boldogságóra programhoz csatlakozott általam ellátott intézmény, a Diószegi Kis István Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és AMI gyógytestnevelőjeként a programot beépítsem gyógytestnevelés óráimba.
A megtartott órám vázlatát levélben csatolmányban elküldtem. Itt most az órán szerzett tapasztalataimról írok; hogyan látom a testi és lelki egészség összefüggéseit, a gyógytestnevelés és a Boldogságóra kapcsolódását.
Gyógytestnevelőként azzal szembesülök, hogy sok a mozgásszervi és belgyógyászati diszfunkcióval kiszűrt gyermek. Feladatunk, hogy a prevenciót biztosítsuk, megállítsuk, korrigáljuk az elváltozásokat. A gyógytestnevelés bevált tartásjavító gyakorlatai mellett meg kell tanítani a gyerekeket a lazító-relaxációs technikákra, amelyekkel hatékonyabb a tartáskorrekció. Nem elég felhívni a gyermekek figyelmét arra, hogy húzzák ki magukat!
Ez az instrukció újabb feszülést eredményez az izomzatukban. A célom az, hogy oldjam a feszültséget, ne fokozzam.
Tevékenységem itt kapcsolódik a Boldogságóra programhoz, melynek módszertana, gyakorlatai segítik a gyermekeket abban, hogy megtanuljanak lazító, relaxációs technikákat, ezáltal tudatosan ellazítsák a nyak- és hátizmaikat, oldják ezen izmok feszülését, ami segíthet a helyes testtartás kivitelezésében.
A fejlesztést zömmel játékos formában tartom, figyelembe véve gyerekek (alsós korosztály) életkori sajátosságait.
Ez a cél vezérelt, amikor elkészítettem egy tanmenetet, melybe beépítettem a népi játékokat.
A Komplex Alapprogramhoz igazodva a komplex óravezetést részesítem előnyben. 36. éve vagyok a pedagógus pályán. Magyar-történelem szakon végeztem, majd etnográfusként, testépítés-fitness, aerobik edzőként, majd gyógytestnevelőként szakvizsgáztam. Igyekszem hasznosítani óráim során azokat a tapasztalatokat, amiket tanulmányaim során szereztem, s közben folyamatosan képzem magam, immár a gyógytestnevelés területén. A Pannon Akadémián egy kontakt képzésen vettem részt a gerincbetegségek kezelési lehetőségeiről, jelenleg a Bene Gerincakadémián Humánkineziológiát tanulok. Fogékony vagyok az új ismeretekre, szeretem a kihívásokat. Célom, hogy élményt nyújtsak a gyógytestnevelés óráimmal a gyerekeknek. Nagy örömömre szívesen járnak hozzám. Arra törekszem, hogy megszerettessem velük a mozgást, hogy ezáltal életük részévé váljon, segítse őket egy minőségi testi-lelki egészséges élet megalapozásában.
Bízom benne, hogy a feltöltött videón és képeken keresztül átmegy, hogy az óra eredményes és örömteli volt. A gyerekek tudatosan figyelnek a helyes testtartásra, egymásra.
A csoportmunkával átadott tanári szerepem átadása kihozta belőlük az önálló szerepvállalás, döntés, mérlegelés képességét, a kooperatív együttgondolkodást. Azok a gyerekek is szóhoz jutottak, akik eddig nem, vagy keveset beszéltek, a csoportban a periférián voltak. Korábban volt olyan gyerek, akivel nem álltak párba, nem fogták meg a kezét. Most ezeket a gyerekeket is integrálta, bevonta a feladatokba a közösség.
„Kívülállóként” jó volt látni, hogy a „nagy kérdés”, „probléma” köré csoportosulva mindenki aktívan tevékenykedett.
Az óra egy-egy részletét felsőbb évfolyamon is kipróbáltam, akik szintén nagyon élvezték.
Már várom a december hónapot.

Képek