Együtt, boldogan…..

25442966_1882956671734503_7655435562800073309_n.jpg

A jó cselekedetek című foglalkozásunk az adventi időszakra esett, ami azért is volt szerencsés, mert decemberben, karácsonyra készülvén sokat beszélgettünk a gyerekekkel a családról, szeretetről, kedvességről.
A kisebb gyerekek már beszoktak, így az egész csoport közösen vett részt a foglalkozáson. Relaxációs gyakorlatokkal kezdtünk, amelyeket a kisebbek is nagyon szeretnek. Próbáltam olyanokat választani, amelyek az ünnephez is köthetők. Először eljátszottuk az „Ilyen magas fa vagyok…” kezdetű játékot, és megmutattuk, hogy milyen magas karácsonyfát szeretnénk. Utána sütit sütöttünk a „Dagasztom…” kezdetű gyakorlattal. Majd utolsóként elfújtuk a haragunkat, hogy ne maradjon bennünk rossz érzés.
Miután megteremtettük a mesei hangulatot, elmeséltem nekik Amália történetét. Nagyon tetszett nekik a mese, szívesen ismételték el, a mesében található mondókát is. A mese kapcsán beszélgettünk még a jó cselekedetekről, mikor tudunk jót tenni és kivel. Mit is jelent az, hogy valakivel jót teszünk.
Mi a csoportban nagyon sokszor játszunk a gyerekekkel drámajátékokat, ezért a szituációs játékok sem állnak távol tőlük. Eljátszottuk, hogyan vigasztalnánk meg síró csoporttársunkat, vagy az anyukákat, amikor fáradtan hazaérnek a munkából.
Foglalkozásainkat mindig a Boldog vagyok című dallal zárjuk. A gyerekek nagyon szeretik ezt a dalt, öröm látni, ahogy önfeledten, felszabadultan táncolnak rá.
Játékidőben, mivel a nagyobbak szívesen színeznek, kiosztottam nekik a Boldogságfüzetben található feladatlapokat. Örömmel színezték ki Amáliát, rajzolták le kedvenc mesehősüket, és díszítették ki a különböző szíveket, amit aztán hazavittek az édesanyjuknak.

Képek