Boldogságóra Program

A januári Boldogóra foglalkozás különleges esemény volt csoportunkban, mert a szülőkkel együtt volt megtartva. Már régen többször is érdeklődtek a szülők, hogy milyen is egy boldogóra, ezért nyúlt nap keretében arra törekedtem, hogy megismerjék a foglalkozások felépítését és ők is aktívan részt vehessenek különböző feladatokkal boldogság óránkon. Nyílt nap keretében tevékenységeket terveztem a reggel 8:00-tól 12-00ig, amelyet a hozzátartozójukkal együtt végezhettek a gyerekek. Főcélom az volt, hogy megismertessem a szülőkkel a Boldogságóra Integrált Programot a pozitív pedagógiát és az Erősségközpontú Oktatási Program egyes elemeit a szülőkkel. Az eseménnyel igyekszem összehangolni a család és óvoda gondolkodását, hogy minél nagyobb hangsúly tevődjön arra, hogy a gyermekek boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessenek, jó reagáljanak az élet megfelelő kihívásaira, tűzzenek ki célokat és azokért próbáljanak megtenni is. A foglalkozást úgy építettem fel, hogy az időbeli relációkat összekapcsoltam a célkitűzésekkel, így a jövőbeli cselekvéseket tevékenységeket neveztünk meg, amelyhez a különböző terveket is elkészítjük. A foglalkozás idejére sajnos csökkent a gyermek létszámunk, ezért csak 14 gyermek vett részt a tevékenységeken, mivel a csoportunkban nagyobb betegség ütötte fel a fejét. A szülők így is nagyon érdeklődőek voltak, a legtöbb gyerekhez mindkét szülő eljött és volt, akihez még nagy szülő is. A foglalkozást komplexen terveztem, hogy mindenféle tevékenységet átöleljen, így összefűztem a boldogságóra ajánlásait a külső világ tevékeny megismerésével, matematikai tapasztalatokkal, meséléssel, énekkel, tánccal. A boldogóra könyvből és az előző évek ajánlásaival kutattam olyan anyagokat, amely a heti témához jól alkalmazkodik. A gyülekező során, még szabad játék közben is lehetőséget biztosítottam a szőnyegen a „Célelefánt” játékra. Nagyon élvezték a szülőkkel együtt végzett cselekvéseket. A tevékenységet relaxációval indítottam el, amelyhez a szülők is csatlakoztak. Hangulatvilágítást biztosítottam gyertyával, légző gyakorlatokkal, relaxációs zenével igyekeztem lenyugtatni szervezetüket, és ráhangolódni a következő tevékenységekre. Nagyon hatásos volt a relaxáció mivel csökkenti a stresszt, nyugalmat eredményhez, javítja a figyelmi képességeket, elősegíti a kreativitást, memória fokozódását, csökkenti a szorongást és a depressziót. Igyekeztem mesés játékos helyzeteket elképzeltetni a relaxáció közben, ahol a szeretet, a puha, meleg érzés dominált. A szülők is szívesen kapcsolódtak be, és nagyon tetszett nekik hogy a kezdeményezés során végig be voltak vonva és részükre is feladatokat közvetítettem, aktivizáltam Őket. A relaxáció után „Tegnap alaktól tanulok, holnap alaknak üzenek” című boldogság óra részt beszélgettünk meg a gyerekekkel, amely során a hét napjai, múlt, jelen, jövő, tegnap, holnap fogalmak kerültek megbeszélésre. Felhelyeztem egy mágnes táblára a napi tevékenységeket ábrázoló kukacot, és megbeszéltük a gyerekekkel, hogy melyik nap, milyen tevékenységeket végzünk. Elmondtuk a „Hétfőn heverünk..” című verset és elénekeltük a „Hétfő, kedd..” című dalt. Megbeszéltük, hogy ha célt szeretnénk elérni, azért meg kell küzdeni és megfogalmaztunk egyes célokat, amik majd a jövőben mi dolgozni kell, szeretnék majd elérni. A következő tevékenység során játékos mozgást végeztünk Bagdi Bella Erősségdalok kitartás című zenéjére. A szülők körben ültek a padon, a gyermekek táncoltak és amikor leállítottam a dalt akkor meg kellett keresni a szülőt és az ölében helyett kellett foglalni. Zene indítására folytatták a táncot. Nagyon élvezték a gyerekek, hogy a szülők végig részt vehettek a tevékenységeken és szembetűnő volt az érzelmi töltöttség a tevékenységek során is. Szerettem volna a következő lépésben egy eseménynaptárt összeállítani mágnes táblára, ezért megbeszéltük és bővítettük az időbeli relációk témakörét is, amely az évszakok és a hónapok. Minden gyermek kapott egy évszakórát és azonosítottuk a különböző évszakokat, amelyet előző héten készítettünk el. Gyakoroltuk az évszakok jellemzőit, az óramutatójának megfelelően. Egy megállapítást mondtam, és a gyermeknek oda kellett fordítania a mutatót ahhoz az évszakhoz, amire a megállapítás vonatkozik. Közben a mágnes táblára is elhelyeztem a négy évszakot, amelyhez később a megfelelő hónapokat csatoltuk. Elmondtuk a „Jégen járó január” című verset. Minden gyermek megkapta a jelét felmágnesezve, és mindenki azonosította magát a születésének megfelelő hónappal és a megfelelő helyre helyezte a mágnest táblára. Igyekeztem nemcsak a gyerekeket bevonni a beszélgetésbe, hanem a szülőket is néhány célzott kérdést a szülőkhöz intéztem. Gyerekekkel megbeszéltük, hogy mikor van a születésnapja, mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Mik a közeli és távoli céljaik és erre a szülőnél is rákérdeztem. Beszélgettünk arról, hogy a szülők mit kívánnak gyermekeinek. A beszélgetést után egy zenével szerettem volna színesíteni a tevékenységet. A kedvenc dalukat kapcsoltam be a cd lejátszóba: „Bagdi Bella Boldog vagyok” című dalt és közösen mutogatva táncoltuk el a szülőkkel és a gyerekekkel egyaránt. A foglalkozás végén két útvesztő feladatlapot készítettem elő, amelyiket egy könnyebb és egy nehezebb feladatot tartalmazott a differenciálás miatt. Amíg a gyerekek az asztalnál dolgoztak a szülők is kérdőívet kaptak egy borítékban. Szerettem volna a szülőkben, és egy kicsit tudatosítani a céltudatos nevelés és céltudatos életvezetés önismereti vonatkozásait. Hat kérdést intéztem a szülőkhöz. Négy magukra vonatkozott, kettő pedig a gyermekükre, és a jövőjükre. Arra kértem a szülőket, hogy töltsék ki a kérdőívet, és rakják el maguknak ezeket a gondolatokat, és a jövőben olvassák el. Olyan típusú kérdéseket intéztem feléjük, amely az erősségeinkre vonatkozik és a pozitív gondolkodást segíti elő. A feladatlap megoldása után ismét szabad játékba vonultak a gyerekek a szülőkkel. Bemutathatták a kedvenc játékaikat, amelyet itt az óvodában szoktak játszani. Egy órás szabad játék után mesehallgatást kezdeményeztem. „A rút kist kacsa” című mesét választottam, mert ez a mese összefüggött a heti környezetismeret témánkkal, amely a vízi madarak volt. Szép illusztrációkat készítettem a mágnes táblára. A gyerekek itt is együtt hallgatták a szülővel a mesét. Sikerült a mese végén megfogalmazni, hogy mi volt a célja a rút kiskacsának. Kiértékeltük a mese során résztvevő szereplők tulajdonságait. A feladatok végrehajtásánál a szülő és gyermek közös tevékenysége által erősödött formálódott érzelmi kapcsolatuk. Mese után készültünk az udvarra játszani. Az ajtón kilépve felragasztottuk a hónap szimbólumát a várra, ezzel ténylegesen lezártuk a boldogóra foglalkozást. Többször megfogalmaztuk, hogy egy különleges nap ez és úgy is éreztük, mert különleges az, amikor egy szülő egész nap a gyermekével lehet az óvodában. Más volt a légkör is, pozitív érzelmi töltet jelentett a szülők jelenléte. Öröm volt nézni, hogy a gyermekek hogy ragaszkodnak a szülőhöz és milyen pozitív érzelmi kapcsolatok fűződnek hozzájuk. A szülői szeretetet semmi nem pótolhatja, az egyedülálló. Nagyon szerencsés vagyok, hogy egy ilyen érzelmekben gazdag, csodálatos délelőtt tölthettünk együtt a szülőkkel és a gyermekekkel.

Képek