„Egyedül nem megy”

125126640_428691438121710_5223535631789509532_n.jpg

A társas kapcsolatok ápolása témán belül, a barátságra helyeztük a hangsúlyt. A foglalkozást relaxációval és Bagdi Bella „Boldog vagyok” című dalával kezdtük. Az ének meghallgatása, mozgásos játéka, jókedvre derítette a gyerekeket. Elmeséltem a sün történetét, aki arra vágyott, hogy megsimogassák. Közösen beszélgettünk arról, mit érezhet az, aki egyedül van, nem játszanak vele. A nagyok már ügyesen megfogalmazták, hogy szomorkodik, rosszkedvű. Miért fontosak a barátok? Egy 4 éves kislány szerint: „ha reggel elmegy az anyukánk és szomorúak vagyunk, az óvó néni megvigasztal és boldog szerencse, hogy itt vannak a barátok.” A legtöbb gyermek azért tartja fontosnak a barátokat, mert van kivel játszani és nincsenek egyedül az óvodában. A foglalkozás zárásaként elkészítettük a csoport barátságláncát. Mivel aznap voltak hiányzók, a gyerekek azt kérték, hagyjunk helyet a láncban. Ha újra jönnek majd, ők is odatehessék a jelüket.

Képek