Boldogságóra Program

Az első foglalkozás elején felelevenítettük az elmúlt hónapok témaköreit, eseményeit. Az apró örömök élvezetének megértéséhez felolvastam a tankönyvben szereplő elméleti háttér részletét. Majd megbeszéltük, kinek milyen örömei voltak az elmúlt időszakban. A tizenkét hónap című mese felolvasása után elmondhatták, kinek melyik a kedvenc hónapja, és miért. Nagyon élvezték a pantomimot, amikor némán, néhány mozdulattal kellett elmutogatniuk, hogy a kedvenc évszakukban mit szeretnek csinálni. Nagyon ötletes mozdulatok születtek, amik alapján a többiek kitalálták a cselekvést és az évszakot. Néhány gyermek kivételével mindenki szeretett volna mutogatni, ezért eltértem előzetes tervemtől, és engedtem őket „boldognak lenni”! Az óra végén meghallgattuk az Imádok élni című dalt, és megbeszéltük, hogy folytatjuk egy következő alkalommal.
Március 21-én ránéztem a felületre és nagy örömömre szolgált, amikor megláttam, hogy a február, a Megküzdési stratégiák hónapjának alsó tagozatos pedagógusa én lettem!!!
Március 22-én, a második foglalkozás elején büszkén mutattam kis elsőseimnek is a felületet, és megköszöntem nekik, hisz nélkülük ez nem valósulhatott volna meg. Ezután kedvük szerinti csoportokba rendeződtek és megfejtették a keresztrejtvényt, amiből szintén megtudhatták, hogy minden apró örömnek örülni kell. Majd miközben Bella zenéit hallgattuk, hozzáláttak a hónap feladatának megrajzolásához: „Egy örömmel teli év”.
Így indultam el az iskolából. Befordulva az utcánkba, két mentőt láttam a házunk előtt. Azonnal sejtettem, nagy a baj! Meghalt az ÉDESAPÁM! Hirtelen, 77 évesen.
Fülemben csengnek még egyik kis tanítványom szavai, amelyek a februári foglalkozáson hangzottak el: – De Ildikó néni és akkor mit csináljak, ha nekem meghalt a nagymamám, akit nagyon szerettem, és most hiányzik?
Felhasználva az eddig tapasztaltakat, tanultakat próbálok és próbálom a családomat is ezen a nehéz időszakon átvezetni.

Képek