Boldogságóra Program

Az egész tevékenység folyamán a pozitív látásmód megértése, kialakítása volt a célom, amit minden játéknál kihangsúlyoztam és a gyermekek figyelmét erre fókuszáltam. A gyermekek aktívak voltak, ugyanis a mozgásos és a nem mozgásos játékok váltották egymást. A gyermeki szükségletek, mozgásigény kielégítése ezáltal megvalósult.
„Az égig érő fa” mese túl hosszúnak és nehezen érthetőnek tűnt a 4 – 5 éves korosztály számára, ezért néhányan elkezdtek játszani, mással foglalkozni és nem figyeltek a mesélésemre. Az 5 – 6 éves gyerekek többsége végig ülte a mesét. Ebből számomra az a tanulság, hogy ezt a történetet inkább a 6 – 7 éves korú gyerekek tudják végig hallgatni, befogadni.
A kiválasztott játékok fejlesztették a tapintási érzéket, az auditív figyelmet, a figyelem tartósságát, illetve segítették a szókincsbővítést. Kommunikációs képesség fejlesztése a mese elemeinek képi és a nevük szóbeli bemutatásával történt, amely szókincsük bővülését eredményezte.
A várfal építő versenyben drukkoltak egymásnak, a kocsis játékban figyelmeztették egymást és a harmadik mesekártya kereső játékban a nagyobbak segítették a kisebbeket a kártyalapok megtalálásában. Ezáltal valósult meg a játékok közösségformáló hatása. A gyermeki kreativitás is megnyilvánult a Mesekártya kereső játékban, amikor a nagyobbak összedolgoztak a kisebbekkel.
A tevékenység során a versengés és a nyugodt légkör váltakoztak, a gyermekcsoport felszabadult magatartása, oldottsága volt jellemző az egész tevékenység folyamán.

Képek