Boldogságóra Program

December a boldogító jó cselekedetek hónapja. Ebben a hónapban a téli szünet miatt kevesebb hét így kevesebb óra állt rendelkezésünkre a téma feldolgozására, ezért a szokásostól eltérően most nem olvastunk idézeteket, nem olvastuk a témához kapcsolódó történetet, viszont az ünnepek miatt annál intenzívebben, meghittebben éltük át a ’Boldogító jó cselekedeteket’.

December elején adventi osztálydélutánt tartottunk, ahol a szülők által készített egyforma Mikulás csomagokat adták át a gyerekek egymásnak. Egy kosárból egyesével húztak, és miután kihúzták a nevet, pár kedves mondat kíséretében adták át egymásnak a csomagokat. Meglepetés volt számukra, nem tudtak róla, hogy fognak csomagot kapni (hiszen most ötödikesek, nem tudták, hogy mi lesz felsőben a szokás) és az egymásnak szóló kedves mondatok még inkább fokozták örömüket. Ez rám is igaz, a kedves szülők rám is gondoltak; én is kaptam csomagot, és a gyerekeknek egyértelmű volt, hogy nekem is megfogalmazzanak néhányan kedves mondatot. Szívet melengető érzés volt hallani gondolataikat.

Osztályfőnöki órákon leltárt készítettünk jó cselekedeteinkről. Azt tapasztalom, hogy még mindig sokkal könnyebb tanítványaim számára a fizikai tárgyak, apróbb ajándékok átadását felsorolni; nem feltétlenül jut eszükbe megfogalmazni az általuk megvalósított jó cselekedeteket. Ezért is fontosak a Boldogságórák: lássuk meg és értékeljük magunkban és egymásban is a jót, a szépet, hiszen életünket ez teszi boldoggá.

Sokat beszélgettünk a pozitív értékekről, kedvességről, segítőkészségről, becsületességről, adakozásról. Ehhez többek között segítségül hívtuk a munkafüzetben található ’Pozitív értékek’ táblázatot. Osztályomból többen is csatlakoztak a ’Cipős doboz- akcióhoz’, illetve egy-egy tábla csokival kedveskedtek az állami gondozásban élő gyermekeknek.
Készítettünk ’Jó cselekedetek virágát’ is, fókuszálva arra, hogy mivel tudnánk a legtöbbet tenni magunknak. Ez a feladat nem került teljes mértékben befejezésre, januárban ezzel fogjuk folytatni Boldogságóránkat.

December közepén hatalmas meglepetés ért minket, mivel az a megtiszteltetés ért minket, hogy novemberben ’Hónap csoportjának’ választották osztályunkat. Ez egy remek visszaigazolást nyújtott számomra, hogy jó úton járunk és ezúton is köszönjük.

Megkértem a gyerekeket, hogy akinek van kedve, írj le, hogy miért szeretik a Boldogságórákat. Többek között ilyen válaszokat kaptam:
„Én azért szeretem a boldogságórát, mert nagyon jó érzéssel tölt el, hogy mindent meg tudunk beszélni.”
„Azért szeretem a boldogságórát, mert sok pozitívumot kaptam, sok tanácsot, hogyan legyek boldog.”
„Azért szeretem a boldogságórát, mert nagyon jól érzem magam és mert itt mindent meg tudunk beszélni. És mindig várom ezeket az órákat.”
„Azért szeretem a boldogságórát, mert megtanulunk pozitívan gondolkozni és látjuk, mennyit változunk, kedvesebbek is leszünk.”
„Azért szeretem a boldogságórát, mert együtt vagyunk és nagyon jó dolgokat csinálunk.”

Az utolsó osztályfőnöki órát szintén a jó cselekedetek tükrében töltöttük el. Mindenkit megkértem, hogy az órára hozzon egy karácsonyi képeslapot, és ismét neveket húztak. Arra kértem őket, hogy a kihúzott osztálytársuknak írják meg a képeslapot, karácsonyi jókívánságaikat megfogalmazva. Azt tapasztaltam, hogy a mai virtuális világban ez nem volt könnyű számukra, és nem kifejezetten a gondolatok megfogalmazása okozta a nehézséget, hanem a képeslapírás formai követelményei. Ezt még a későbbiekben is fogjuk gyakorolni. 
Jól sikerült hónapon vagyunk túl, amit az ünnep közelsége teljes mértékben átszőtt.

Képek