Boldogságóra Program

A boldogságóra program 3. hónapjának témája: társas kapcsolatok ápolása, melyet heti tervnek megfelelően valósítottam meg.
Cél, feladatrendszer: A gyermekek ismerjék meg a társas kapcsolatokban rejlő boldogító erő felszabadításának módjait, váljék mindennapi életük részévé! Ismerjék fel, hogy szükségünk van egymásra! Kiemelt fejlesztési terület, differenciált fejlesztést igénylők: interperszonális kapcsolatok alakítása, társas kapcsolatok ápolása, egymásra figyelés képességének a fejlesztése, alkalmazkodó képesség fejlesztése, kezdeményező készség fejlesztése.
Hétfőn a foglalkozást a kezdő relaxációval kezdtük: „hintaszék”. Ez rendkívül vonzó volt a gyermekeknek, a jókedv, a lazító hatás egyértelműen jelentkezett. A hintázás ritmikus mozgása segít a nyugalom elérésében, oldja a szorongást, segít a félelmek, feszültségek leküzdésében. Ezért minden nap elvittük a gyermekeket különböző játszóterekre is, ahol egyéni és csoportos, együttműködést kívánó lengő hintákat is előszeretettel használhatták. A relaxáció után a már megismert boldogság mondóka következett. Felelevenítettük az előző hónapok témáit, majd áttértünk a társas kapcsolatok fontosságára. A társas kapcsolatok és a boldogság közötti oksági viszonyra. Arra, hogy minden boldog kapcsolat alapja a szeretet! Miért is vágyunk egymás társaságára? Szükségünk van egymásra! A beszélgetés után eljátszottuk „Kis barátom, hogy vagy? ” játékot. Ezután a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka szituációs játékot. A szomorú, bánatos társaikat kellett megvigasztalni. Kedden a Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő verses mesét hallgathatták meg a gyerekek, majd ehhez kapcsolódóan Bagdi Bella: Isten éltessen, boldog Szülinapot! című zenével köszöntöttük mi is a mesében szereplő medvét. Szerdán és egész héten szabad játékidőben is készítettünk barátságkarkötőket, barátság nyakláncokat. Megtanítottam nekik a „körmöcskézést”, vagyis a zsinórkötést. A gyermekek imádják, sorozatban készültek a szebbnél szebb munkák. Van aki egyet, van aki több ékszert is ajándékozott a társainak, készültek otthonra is a felnőtteknek, óvodán kívüli barátoknak egyaránt. Kérdeztem a gyerekeket, hogy kinek mit jelent ez a karkötő, milyen érzéseket vált ki belőlük: „ragaszkodást, összetartozást, barátságot, szeretetet, gyengédséget…stb.” Minden nap magukon hordják, viselik, óvják, védik. Az összetartozást saját rajzokon is megjelenítették. A délelőtt végén újra zenéltünk: Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek.. című dalt énekeltük, játszottuk nagy jókedvvel, utánzó mozgással.
Csütörtökön Ferenczei Éva: Süni irigy lesz című bábjátékát dramatizáltuk. Beszélgettünk arról, hogy konfliktusok esetén milyen kompromisszumos megoldásokat találhatunk, hogyan oldjuk a feszültségeket, hogyan érjünk célt a kölcsönös elfogadáson, kommunikáción keresztül. Készültek tovább az „ékszerek” is. Pénteken zárásként pókhálót készítettünk fonal segítségével. „Azt szeretem benned, hogy…” Mindenki kedves dolgot fogalmazott meg a társának. Megbeszéltük, hogy ez a pókháló is az összetartozásunkat jelképezi. Egész héten biztattuk őket arra, hogy a rendelkezésükre álló játékokból, eszközökből közös alkotásokat hozzanak létre. A kész alkotásokban közösen gyönyörködtek, majd másnap folytatták lehetőség szerint. Felragasztottuk a Boldogságvár harmadik lépcsőfokára a társas kapcsolatok jelképét.

Képek