Boldogságóra Program

A második téma az optimizmus gyakorlása volt, melyet heti tervnek megfelelően valósítottam meg. Cél, feladatrendszer: A gyermekek- felnőtt segítségével- legyenek kitartóak a kihívások során, győzzék le az akadályokat! Mindig mindenben találjanak valami jót!
Kiemelt fejlesztési terület, differenciált fejlesztést igénylők: az optimizmus gyakorlása, pozitív énkép formálása, siker-, kudarc esetén mutatkozó érzelmi megnyilvánulások, érzelmi képesség-érzelmek keltése, felidézése,
Hétfőn a foglalkozást a kezdő relaxációval kezdtük: „Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj”. Ez rendkívül vonzó volt a gyermekeknek, a jókedv, a lazító hatás egyértelműen jelentkezett. A relaxáció után a már megismert boldogság mondóka következett. Felelevenítettük, hogy mit jelent a hála, megbeszéltük az ezzel kapcsolatos egyéni élményeiket. Ezek után áttértünk az optimizmusra. Mit is jelent számukra? „Az emberek jók!” „Derűlátóak, bizakodóak vagyunk!” „Mindenben lássuk meg a jót!” „Felhők mögött mindig süt a nap!” „A szél elfújja a felhőket!” „Örülök, hogy mozog a fogam, és kiesik, mert helyette új, csont fogam nő!” „Szeretek sírni, mert utána már nem vagyok annyira szomorú!” stb. Ezután következett a tükörjáték. Megbeszéltük ki miben ügyes, azt, hogy mindenki értékes! Nagyon változatosan fogalmazták meg a tükörben látottakat. Először többnyire külső jegyeket fogalmaztak meg, majd fokozatosan tértek át a gyermekek a belső tulajdonságokra! Az egyik kisgyermek a következőt mondta: ”Szeretem magamat, mert mások is szeretnek!” A másik azt mondta: „Szeretem magamat, mert ügyesen tudok fára mászni, és mindig megvigasztalom a barátomat ha sír. ” Ezután következett a Szomorú Szilárd, és a Boldog Blanka játék. Ez is nagyon tetszett a gyermekeknek! Rengeteget nevettünk! Ez a csapatjáték erősítette az összetartozást, a közös célt! Kedden „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét hallgathatták meg a gyermekek. A mesét mindennap pihenő idő előtt is meghallgathatták a gyermekek. Tódi varázsmondókáját minden gyermek sokszor ismételgette. „Van nekem egy szemüvegem…” Elkészítette mindenki a saját optimista önarcképét kartonból és fonalból. Vágtak, ragasztottak, és sokat nevettek közben. Az elkészült munkákból lett mindenkinek saját Boldog Natija, Áronkája, Ádámja stb. Az elkészült munkákkal játszottak, majd hazavitték. A hiányzó gyerekek is elkészítették otthon, és behozták az oviba megmutatni, játszani. Szerdán hallgattuk meg Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című énekét. Imádták a gyerekek! Újra és újra kérték, vele együtt énekelve. Csütörtökön újra kérték a zenét, közben a gyerekek lerajzolták, hogy milyennek képzelik el a felújított óvodánkat, ahova 2 hét múlva költözünk vissza több mint 1 év után. Pénteken körbe jártuk az egész óvodát és gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt optimista matricát ragasztottunk igény szerinti helyekre. Arcra, homlokra, kézfejre, karra, telefonra, karkötőre stb. Akárhova megyünk az oviba, mindenhol mosolygós matricák vannak! A Boldogságvár második lépcsőfokára felragasztottuk az optimizmus jelét! 

Képek