Csíksomlyói búcsújárás

71591951_535487020537296_3663553248893075456_n.jpg

Egy különleges helyen tartottuk az első boldogság óránkat.Megnyertük a Határtalanul pályázatot…ezért nagy szerencsénk volt,mert a hálánkat,hogy kimehettünk,hogy együtt lehettünk,hogy egészségben megérkeztünk,a hálánkat a szüleinkért,testvéreinkért,a magyarokért …egy csodálatos helyen adhattuk.
Egy megható történetet írok le…az egyik kisfiúm,aki Jehova tanúi,odajött hozzám a Mária Templom előtt,hogy amiről mi most beszéltünk, Máriáról,a háláról,ő szeretne imádkozni,de nem tud. Hogy tegye??
Elmondtam neki,könnyeimet nyelve,hogy nem baj,ha nem tud imát,de köszönjön meg mindent Máriának,amije van,az Édesanyját,testvérét,a házat ahol él,az egészségét,mindent ami eszébe jut,hogy neki jó. Mondja Máriának,hogy hálás neki és köszöni. S persze utána kérjen is segítséget,hogy a szüleit,szeretteit,barátait,állatkáit,a magyarokat segítse. Láttam a kisgyermeken,hogy meghatódva áll Mária előtt,nézett engem,hogy jól csinálja -e. Szememmel nyugtáztam…remekül csinálja. A végén,mondtam neki,hogy nem akarom a vallását átformálni,de ha tetszett most neki ez a hálaadás,akkor fogadja el tőlem az esti ima szentképet…s esténként mondjon hálát. Szerintem,sem ő,sem én nem fogjuk elfelejteni ezt a napot!

Képek