Csapatmunka
- Csoport neve: Kisdinok4d
- Jászárokszállási Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
- Kategória: Alsósok
- Téma: Társas kapcsolatok
- (100 megtekintés)
Amióta átlépték a „gyerekeim” az iskola kapuját, az egyik legfontosabb feladatomnak éreztem, hogy az osztályközösséget a lehető legjobban építsem. Mindig, minden erőmmel azon voltam, hogy szeressék, tiszteljék, segítsék egymást. Nagyon vártam a novembert, kíváncsi voltam, milyen lesz velük feldolgozni ezt a témát. Légzőgyakorlat és zenehallgatás után körbe ültünk és beszélgettünk a társas kapcsolatokról. Mit jelent, milyen érzést kelt bennük, milyen gondolataik támadnak a téma kapcsán. Körbeadtuk az optimista dinoszauruszunkat, és akinek a kezébe került elmondott a mellette ülő társáról egy pozitív gondolatot. Ezután Ki enged ki? játékot játszottunk. Az elején nehezen ment, nem tudták, hogyan kell a szemükkel beszélni, de nagyon hamar belejöttek. Az utolsó gyerek 3másodperc alatt kitalálta, hol juthat ki a körből. Az órát barátságfüzér készítésével folytattuk. Kinyomtattam az oldalon talált sablonokat és a gyerekek kedvükre díszíthették. Nagyon élvezték, hogy beleadhatták a saját stílusukat. Dallal zártuk az órát. A hónapban többször is ápoltuk a társas kapcsolatainkat. Csapatokban kaptak egy nagy lapot, melyre rajzolniuk kellett egy képet, de nem mondhatták el egymásnak mi legyen a képen, nem kommunikálhattak és mindenki csak egy vonalat rajzolhatott egyszerre, aztán tovább kellett adniuk a filctollat. Mókás rajzok születtek, nagyon tetszett nekik a végeredmény. Szoborjátékot is játszottunk párban. Kihúzták a kifejezést egy kalapból, melyet szoborként kellett megformázniuk. Mivel páratlanul vagyunk, volt egy hármas csapat, nekik sikerült a legjobban a formáció. Azonnal kitalálta mindenki a „segítség nyújtás” kifejezést. Volt páros tánc papírlapon. Ha elnémult a zene, félbe kellett hajtani a papírt. Ha az egyikük lelépett a papírról, kívülről még támogathatta társát, hogy az le ne lépjen. Nagyon élvezték a játékot, sokat nevettünk. Játékok közben többször elmondtuk a Csapatmunka erősségmondókát. Beszélgettünk az erősségekről, mind a 24-et megbeszéltük. Választhattak, kihez melyik áll a legközelebb és kis papírlapra kidíszítve felírták erősségüket, ami felkerült a boldogságóra táblánkra. A novemberi első havazásnál csapatmunkában óriáshógolyót építettek. A Ne vásárolj semmit! napon megnéztünk egy dokumentumfilmet a pazarló vásárlásról és, hogy mennyi hulladék keletkezik a sok feleslegesen vásárolt dolgokból. Márton napon pedig mint minden évben, libazsíros kenyeret készítettem nekik. Izgatottan várjuk, hogy decemberben milyen boldogító jócselekedeteket hajtunk majd végre.