Boldogságóra Program

Folytatódtak a kalandjaink a Boldogságvár lakóinak megtalálása közben. Ebben a hónapban Optimista Ottót kerestük, de előbb Boldog Dóra segített a gyerekeknek megérteni, hogy mi is az az optimizmus. Lotti és Lili kalandjainak elmesélése után (Lotti mindenben meglátja a jót, Lili viszont mindig szomorú vagy mérges, ám a végén rájön, hogy mégis van szép a világban.) megbeszéltük a gyerekekkel, hogy ha valami nem úgy sikerül, mint ahogyan azt mi terveztük, akkor mégis miként tudjuk kihozni belőle a legjobbat.
Ha kint esik az eső, akkor menjünk ki ugrálni a pocsolyákban, vagy kuckózzunk be és olvassunk mesét. Ha eltörik valami, akkor javítsuk meg, vagy ha nem javítható, akkor új dolgot is készíthetünk belőle.
Az óvodában októberben kiscsoportosként sokszor még nem egyszerű, de ha reggel el kell köszönni anyától, apától, akkor is tudjuk, hogy értünk jönnek előbb utóbb és addig is együtt játszhatunk, alkothatunk és új barátokat találhatunk magunknak.

Optimista Ottó előbújt egy virágcserép mögül és boldogan mesélte el a gyerekeknek, hogy mennyi kalandban volt része vándorlásai során és boldoggá teszi az, hogy ennyire kicsi gyerekek is képesek meglátni a jót a dolgokban.

Ezután készítettünk is egy közös optimista szemüveget, amire rátettük, hogy ha valami nem sikerül, vagy nem úgy alakul, ahogy elterveztük, akkor abból milyen jó dolog jöhet mégis létre.
Közösen elénekeltük a „Ha jó a kedved…” kezdetű dalt és közösen találtunk ki hozzá mozgásokat, hangokat, amivel együtt megmutattuk, hogy a Kutyus csoport kedve igenis jó és együtt még jobbá tudjuk tenni a napunkat még akkor is, ha napok óta szakad kint az eső.

Minden gyermek felvette az Optimista szemüveget és azzal szemlélte a körülötte lévő társait, játékokat.
A hetünk zárásként a gyerekek készítettek 1-1 mosolygós varázspálcát, hogy mindig eszükbe jusson: „Nincs olyan nagy probléma, amit egy mosollyal ne lehetne megoldani.”

Képek