Cini, a hálás kisegér

Cini, a hálás kisegér

A szeptemberi téma feldolgozását nagy lelkesedéssel vágtam bele a kis elsősökkel.
Az órát a Körbe-körbe-karikába mozgásalapú relaxációs gyakorlattal kezdtük, nagyon jó volt a figyelem és a finommotorika fejlesztéséhez is. A villámlazító relaxációs technikával folytattuk a tanórát. Majd mindenki elmondhatta miért volt hálás reggel: „iskolába jöhettem”, „játszhattam a kutyámmal”, „anyának vagyok hálás, mert elhozott az iskolába”, „apának vagyok hálás, mert reggelit készített” stb..
Történetet alkottunk Ciniről és Boriról íme:
Hol volt, hol nem volt az Óperenciás-tengeren is túl, élt egy kislány Bori. Bori szegény volt, mint a templom egere, csak egy krajcárja volt, ezen a krajcáron elemózsiát akart venni magának, de amikor a kötényéből elővette, elejtette. A pénzérme gurult, gurult míg a sarokban a lyukban eltűnt. Sírt, zokogott Bori, hogyan tud most élelmet venni magának. A sírást meghallotta Cini, a kisegér, gondolta, segít Borinak. Fogta a krajcárt és visszagurította Borinak. A kislány a közeli piacon bevásárolt, a vásárfiából finom vacsorát főzött, melyre meghívta Cinit, a kisegeret. Ettől a pillanattól kezdve elválaszthatatlan barátok lettek. Itt a vége, fuss el véle.
Mesealkotás közben Hálavirágokat alkottak tanulóim, kezüket körbe rajzolták, majd belevázolták azt az öt dolgot, amiért a mai napon hálásak. Pihenésképpen szíveket rejtettem néhány helyre (törülköző, laptop, kosár az asztalon), mindenki elmondhatta szerinte, miért vagyunk azoknak a dolgoknak hálásak. Hálapók is dolgozott a termünkben, néhány gyereket az örömből készült fonalával körbe szőtt, miközben megosztotta a többiekkel miért hálás az estének.
Óra végén Hálavonatra szálltunk a Szeretet dal dallamára.

Képek