Boldogságóra Program

A foglalkozást egy új relaxációs technika megismertetésével indítottam. Ez a nyugató csillaglégzés a Jógakaland oldaláról. Ez egy nagyon egyszerű légzéstechnika, ami lecsendesíti az elmét, megnyugtat, tanít fókuszálni, koncentrálni. Nagyon tetszett az új technika a gyermekeknek, melyet a hozzá készült csillag-plakát még inkább vonzóbbá tett.
A témát célbadobó játékkal vezettem be. Zsámolyba kellett babzsákkal célbadobni. Annyi lehetőséget kaptak a próbálkozásra, hogy mindenki átélhesse sikerélményt. Ezek után arról beszélgettünk, milyen érzés volt, amikor sikerült beletalálni a célba, elérték a kitűzött célt.
Azt egyértelműen átérezték, hogy ez mindenkit jó érzéssel, boldogsággal tölt el, ezt meg is fogalmazták. A saját célok megfogalmazása már nehezebben ment nekik eleinte, de egymás ötleteiből merítve végül egyre több mindent megfogalmaztak.
A téma feldolgozásához a Mese a kitartásról és az optimizmuról c. mesét választottam, melynek történetében a békák versenyén egyedül a siket béka ért célba, hiszen ő nem hallhatta a károgó kishitűek sóhajtozását, hogy lehetetlen feladatra vállalkoztak.
Ennek kapcsán a célok eléréséről, sikerekről, kudarcokról beszélgettünk. Egy kislány kivételével úgy gondolták a célokat mindig könnyű elérni, de J. rávilágított, hogy nem, mert az nem mindig egyszerű. „De ha nagyon nehéz és beleadod minden szívedet, akkor sikerül!”
És ezzel ő maga fogalmazta meg az óra legfontosabb mondanivalóját, hogy ha elég elszántak és kitartóak vagyunk, bármire képesek lehetünk! Ezt egy másik kisfiú is megerősítette: „Ha nem adod fel, sikerülni fog! Van is egy olyan szó: Gyakorlat teszi a mestert!” Olyan jó érzés volt csak figyelni és hallgatni őket, ahogy egymásnak próbálták átadni ezeket az önállóan megfogalmazott kis bölcsességeiket.
Ezt követően egy színezőt kaptak, ami egy házikót ábrázolt, ahova hosszú út vezet. Megbeszéltük, hogy a házikóba ragasztják be céljaikat, majd kiszínezzük azt az utat is, amelyet végig kell járnunk, hogy elérhessünk oda.
A foglalkozást egy közös játékkal zártuk. Megbeszéltük, hogy lehetnek olyan feladataink, céljaink, melyet sokkal könnyebben el tudunk érni, ha csapatban, egymást segítve összedolgozunk. Eldugtam a teremben a boldogság várának képrészleteit. Közösen megkeresték, összegyűjtötték, majd a jelzésnek megfelelően szétválogatták a puzzle darabjait. Egyik képet a fiúk, a másikat a lányok rakták ki, valóban összedolgozva, együttműködve.
A gyerekek kérésére az ölelős játék most sem maradhatott ki, így ezzel fejeztük be a közös játékot.

Képek