Boldogságóra Program

Bűnbánás és megbocsátás
A foglalkozásunkat az eddigi témáink felidézésével kezdtük. Elmondhatták mi tetszett a legjobban, miből tanultak a legtöbbet. Majd Bella dalával és Dale Carnegie idézetének felolvasásával folytattuk az órát. A három csibe című mese meghallgatása közben párban, felváltva töltötték ki a táblázatot. Ezután megbeszéltük melyik szereplőnek milyen bosszúságai, sérelmei voltak, hogyan viselkedtek, milyen érzéseik lehettek. Miután elmondták, hogy mire gondolhatott a tündér, mikor a fehér kiscsibét vigasztalta, le kellett írniuk mit gondolt át a csibe, hogy végül beengedte testvéreit. A megoldások meghallgatása után arról beszéltek, hogy a legtöbbjüknek nem okozott nehézséget a megbocsátó kiscsibe gondolatait megfogalmazni. Ilyen megoldások születtek: „Gondolkodjak pozitívan! Nem akarom, hogy felfalják őket. Lehet, hogy ezt nem kellene, de, de… hm azért mégis, mert egy család vagyunk! Én jobb akarok lenni, beengedem a testvéreimet! Én jobbá válok! Hogyha én kinyitom, talán ők is megváltoznak. Jobb lenne, ha lenne mellettem valaki. Lehet, hogy nem is olyan rosszak. Lehet, hogy azóta megbánták. Lehet, hogy csak hiba volt az agyukba!”
A saját élményeik megosztása közben történt egy CSODA! Az egyik gyermek bűnbánó módon a következőket mondta: Én voltam az, aki eddig elvettem, elloptam dolgokat az osztályban. Radírt, ceruzát, hegyezőt, rotring hegyet, nadrágot. Akkor jó volt, hogy nekem is van olyanom, de egy idő után lelkiismeret furdalásom volt, és az nagyon rossz érzés. De már megbántam és nem akarom ezt tovább csinálni!
Nemcsak az osztálytársak, de én is az első pillanatban megrökönyödve hallgattam. Láttam, hogy a gyerekek kérdőn néznek rám, mi lesz ebből. Elbeszélgettünk a lehetséges okokról és megbeszéltük, hogy segítünk neki, hogy jóvátehesse hibáit, és egyúttal biztosítottuk arról, hogy mindez köztünk marad, ez lesz a mi kis közös titkunk.
Egyértelmű volt, hogy a feltöltendő feladatul a „Sorozat”-ot választották. Az alapötletet a bevallott történet adta és azt formálták, alakították át: egy kislány nyakláncot rejt el a táskájába az egyik társa padjáról, miközben otthon nézegeti magát nyaklánccal a nyakában a tükörben édesanyja észreveszi és visszaviteti vele az iskolába, ahol osztálytársa megbocsátja tettét.
Három csoportban rajzolták meg közösen a történetet.

Képek