Boldogságóra Program

Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatával kezdtük az óránkat. Elmondtam a gyerekeknek, hogy ma szükségünk lesz arcunk izmaira, így ezek bemelegítésével kezdtünk. Az Arcizomlazítás játékosan nevű relaxációban először felfújtuk az arcunkat, majd pukkanó hangot hallatva kipréseltük a levegőt. Néhányszor elvégeztük a feladatot, megalapozva ezzel az óra jó hangulatát.
Ezután különböző érzelmeket játszottunk el a mimikánk segítségével. Az arcunkra volt írva, hogy mikor vagyunk mérgesek, szomorúak, meglepődöttek, vidámak, fáradtak és viccesek.
Az online feladattár Változó érzelmek feladatával folytattuk érzelmeink kimutatását: a lapozható játék segítségével üzentünk egymásnak, hogy éppen milyen érzéseket táplálunk a másik iránt, majd beszélgetéssel meg is oldottuk a nehezebb helyzeteket, a haragot felváltotta a megbocsátás, majd az öröm. Itt beszéltük meg azt is, hogy a megbocsátás mindkét fél számára boldogságforrás, valamint átvettük az elméleti hátteret, hogy milyen pozitív változásokat okozhat lelkiállapotunkban a megbocsátás, és hogyan mérgezheti életünket, ha cipeljük magunkkal a sérelmeinket és elmulasztunk megbocsátani a másiknak.
Mindenki átgondolta az érzéseit, majd visszaemlékeztünk korábbi sérelmeinkre, fájdalmainkra is. Hogy ne cipeljük ezeket úgy, mint nehéz bőröndöket az életünkben, óránk fő feladataként megpróbáltuk letenni ezeket a nehéz terheket. Beleírtuk a bőröndökbe nagyság, súlyosság szerint mindazt, ami bántott minket, majd látványosan, gyűrve, tépve, kidobva megszabadultunk minden korábbi rossz élményünktől.
Ezután gyakoroltuk a megbocsátás varázsszavait: kérlek, bocsáss meg; sajnálom; köszönöm; szeretlek. Meghallgattuk a hónap dalát, majd együtt énekeltük Bellával ezeket a varázsszavakat. Ezután körbe állva egymáshoz fordulva ki is mondtuk őket, miközben rájöttünk, hogy szemtől szembe nem is olyan egyszerű őszintén kimondani ezeket a szavakat. Gyakorlásképpen egy lapra le is írta mindenki a 4 mondatot, amit kitettünk az osztályterembe, hogy mindig segítsen nekünk ezeknek a szavaknak a használatában. Anyák napjához közeledve a Szeretlek kifejezésnél elidőztünk kicsit, hogy mekkora ereje is van ennek a szónak, majd elénekeltük szivecskés tánccal kísérve a Szeretem, szeretem, szeretem az Anyukám dalunkat, amit az édesanyáknak tanultunk meg.
Miután elsimítottuk a kimondott konfliktusokat, mindenki megbocsátott és mindenkinek megbocsátottak, a Szeretetgombóc feladattal zártuk az órát. Elénekeltem a gyerekeknek a boldogságóra képzésen személyesen Panyi Katinkától tanult Szeretetgombóc dalt, megtanulták a gyerekek, hogy annal „nincs jobb semmi, mint szeretetgombócban tölteléknek lenni”! Ki is próbáltuk, hogy milyen érzés a töltelék szerepe, hatalmas ölelésekkel fejeztük be az órát.

Képek