Boldogságórák a Kölcsey-ben, társas kapcsolatok

1-1.jpg

Budapesti XVI. kerületi Kölcsey Ferenc Általános iskola beszámolója a
A Társas kapcsolatok
témában megtartott boldogságóráiról

Povázsay Zsuzsanna osztályfőnök – 7.b osztály

A társas kapcsolatok témát bevezetéseképpen egy beszélgetéssel kezdtük. Próbáltam a barátság témára fókuszálni, illetve a szülő-gyermek kapcsolatokra. Nem ment. A gyerekek (főleg a lányok) folyamatosan a szerelem téma felé terelték a beszélgetést, ami egyáltalán nem baj, hiszen 12-13 évesen kezdi érdekelni őket a vonzalom, az együttjárás. A probléma ott kezdődött, hogy nem mindenki érett meg ehhez a beszélgetéshez, illetve a fiúk bezárkóztak. Nem is ez volt a célom, hiszen a szerelmi magánéletük nem tartozik az osztályközösségre, nem tartozik rám. Ez az óra nyögvenyelősre, hallgatósra, és kicsit erőltetettre sikerült. Át kellett gondolnom, hogyan tovább?
A barátságról szóló idézet viszont tetszett nekik, a kiszínezhető cicák is kikerültek a „Jó dolgok falára”, tehát elindultunk ebbe az irányba.
A következő alkalommal a 10-14 éveseknek szóló munkafüzetből oldottunk meg egy javasolt feladatot, csak picit másképp. 40 állítás van egy táblázatban, mindegyiknél 1-1 üres hellyel. Mindenki megkapta az egész táblázatot és minden állításhoz egy valakit kellett választania, akire az osztályból a legjellemzőbb az a mondat. Önmagukat is írhatták egy helyre. Ez a feladat nagyon tetszett nekik, lelkesen töltögették, mosolyogtak. Egy-két állításnál hosszasan tanakodtak, vajon kire illik, de olyan is volt, hogy pl. senkit nem ismertek, aki fél a kutyáktól. Egy idő után csoportokban kérdezgették egymást. Már hetedikesek, de mégsem tudnak mindent a másikról. Remek alkalom volt, hogy még közelebb kerüljünk egymáshoz. Sajnos, a boldogságórák nagyon gyorsan eltelnek, így egy másik alkalommal beszéltük meg a táblázatot. Kijelentésenként haladtunk, hogy vajon az kire jellemző a leginkább. Néhol teljesen megoszlott, máshol szinte mindenki egy-két személyre gondolt. Nagyon jókat nevettünk a feladat megoldásakor, csendes órának nem nevezhetjük, de boldognak annál inkább. Igazán örültem, hogy pár fiúról olyan dolgok derültek ki, amikre álmomban sem gondoltam. A táblázat összes kijelentését két órán tudtuk megbeszélni.
A nagy nevetések után még egy órát tudtunk a társas kapcsolatokkal foglalkozni, jól alakult a hónapunk. Végezetül az oktatási segédanyag rajzos-montázsos feladatát oldottuk meg. Előzetesen mindenkinek gondolkodnia kellett, hogy milyen állat lenne kapcsolati szempontból. Vagy fotót gyűjtöttünk arról az állatról, vagy csak egyszerűen lerajzolták. Mindenki megindokolta, miért azt a tulajdonságot választotta. Érdekes beszélgetés kerekedett ezen az órán is.
A társas kapcsolatok témakört nagyon alaposan körbejártuk az osztállyal. Boldogság, hogy közelebb kerültünk egymáshoz és jobban megismerhettük egymást. Újabb lépés!

Selmeczi Andrea osztályfőnök – 6.a osztály
Több órán , illetve azok egy részében foglalkoztunk a témával. Az osztály létszáma 27, heti egy osztályfőnöki óránk van együtt, egyébként a gyerekeknek csak egy részét tanítom matematikából. Eleven, hangos társaságról van szó, akikkel igen nehéz „csak úgy” beszélgetni.
Így aztán a boldogságóra csak részben valósult meg. Az a meglátásom, hogy kisebb létszámú osztályokban működhet a program, és az is feltétele, hogy a pedagógus ne csupán ezen az egyetlen órán találkozzon az összes diákkal.
A könyv által ajánlott dalt/klippet a „tenchnika ördöge” miatt nem tudtuk együtt meghallgatni/végignézni. Amennyit sikerült, abból kiderült: ez a korosztály nem vevő az ilyen zenére.
A színezésben a lányok szívesen vettek részt, néhány nagyon szép munka született. A fiúk azonban cikinek tartották, elnagyolták, vagy hozzá sem fogtak.
A „Görög mese a barátságról” című történetet figyelemmel végighallgatták, azonban az azt követő beszélgetés nevetésbe, viccelődésbe fulladt.
Hasonló történt a „Mennyire ismeritek egymást?” táblázattal. Nagyon kevesen vették komolyan, kiértékelni, megbeszélni nem is jutott időnk.
Ezután az egyéb iskolai feladatok, az osztályban felmerülő más jellegű problémák miatt nem volt több boldogságóra. Ez nem jelenti azt, hogy feladtam, egy-egy témát előveszünk egy-egy órán, mint ahogy még októberben az „optimizmust” (ami elég jól sikerült), illetve márciusban az „apró örömöket” is.

Képek