Boldogságóra Program

Elballagott a nyolcadikos osztályom, három éven át tartottam nekik boldogságórákat.
Minden hónapban feldolgoztuk az adott témát változatos formában. Volt éneklés, zene, mozgás, játék, beszélgetés, kreatív feladatok, alkotás, relaxáció. Ebben a tanévben szinte minden hónapban kapcsolódtunk a pályaválasztáshoz, iskolaválasztáshoz is.
Hála
A gyerekek már gyakorlottak voltak ebben a témában. Jó volt hallani mennyi mindenért tudnak már hálát adni és ez a pozitív érzelem hogyan segíti őket. Az elkészített hálavirág szirmaiba pedig a szülők felé fejezték ki a háláikat, melyet a szülői értekezleten meglepetésként kaptak a szülők.
Megünnepeltük a hála világnapját is. Az iskola minden tanulója egy élőképet alkotott, a hála betűit formáltuk meg az iskola udvarán. A faliújságra mindenki felírhatta, hogy miért hálás.
Optimizmus
Mindannyian tudjuk, hogy milyen fontos, hogy egy helyzetet pesszimista vagy optimista nézőpontból nézünk-e. A gyerekek sok példát említettek saját életükből is. Felismerték, hogy érdemes a jót keresni, hogy erre oda lehet figyelni és ezáltal sikeresebbek, elégedettebbek lehetnek.
Gyűjtöttünk iskolában is elhangzó mondatokat, felragasztottuk őket és Pesszimista Patrik és Optimista Orsi a faliújságon egész évben kint voltak. Bizony szükség is volt az optimizmusunkra a kihívások, nehézségek idején. Ilyen volt pl. az október 23-i emlékező műsor, melyet nagy sikerrel adtunk elő vagy a felvételi idején.
Résztvettünk a világgyalogló nap felhívásában is.
Társas kapcsolatok
Nyolcadikosként az egymáshoz fűződő kapcsolatok kerültek előtérbe, talán ekkor érezték meg először, hogy már nem sokáig lehetnek együtt osztálytársként. Beszéltünk az új kapcsolatok kialakulásáról, a barátság fontosságáról is. Az iskola udvarán fát ültettünk, mely tavasszal szépen kihajtott.
Megemlékeztünk nov. 13-án a kedvesség világnapjáról is. Néhány rövid videó kapcsán beszélgettünk erről.
Jó cselekedetek
A decemberi napok a a jó cselekedetekről szóltak. Kapcsolódtunk az adventi, karácsonyi ünnepkörhöz. Énekeltünk, alkottunk, díszítettünk, vártuk a Mikulást, mézeskalácsot sütöttünk, ajándékoztunk, apró szívességekkel leptük meg egymást, ünnepeltünk…
Igyekeztünk jobban odafigyelni társainkra, és minél több jót tenni, örömet szerezni másoknak.
Célok kitűzése és elérése
A rövidtávú célok egyértelműen a középiskolai felvételivel és a megfelelő iskola kiválasztásával voltak kapcsolatosak. Sokat beszélgettünk, tájékozódtunk, biztattuk egymást. Szükséges, hogy tudjuk, milyen képességeink, készségeink, erősségeink vannak, miben szeretnénk kibontakozni, mivel szeretnénk foglalkozni… Az önismeret segít ebben. Elővettük a régebben készített lehető legjobb énem tablót is…
A hosszútávú terveket bakancslista formájában készítettük el. Volt akinek könnyen ment, jobban mert nagyobb célokat is kitűzni, másoknak nehezebben, bátortalanabbul.
Megküzdési stratégiák
A felvételire való felkészülésnél, a pályaválasztásnál, iskolaválasztásnál volt lehetőség a megküzdési stratégiákat kialakítani, gyakorolni. Volt problémamegoldás, érzelemkezelés, feszültségoldás, stresszkezelési technikák elsajátítása, relaxáció, pozitív megerősítések, mindenkinek igénye szerint. A döntés meghozatala felelősségteljes feladat.
Kitöltöttük az önbecsülés tesztet is, tanulságos volt.
Apró örömök
Márciusban a középiskolai jelentkezésen, felvételin túl felszabadulva kerestük az apró örömöket. A tavasz sokat segített ebben. A fiúk nőnap alkalmából köszöntötték a lányokat. A víz világnapjáról is megemlékeztünk, de a legemlékezetesebb a boldogság világnapja volt.
Március 20.
Különleges volt ez a nap, ünnepeltünk az iskolában és a faluban is. Reggel feldíszített bejárat fogadta az iskolába érkezőket, a szülőket egy tábla, melyen megoszthatták hálájukat, örömüket. A sorakozónál elhangzott egy kis ismertető, hogy mint Boldog Iskola miért tartjuk fontosnak ezt a napot. Elénekeltük Bagdi Bella „Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek” című dalát, mozgással kísértük és máris jókedvvel kezdődött a tanítás.
A diákönkormányzat kis édességgel kedveskedett mindenkinek.
A gyerekek a faliújságra felírhatták nyilvános jókívánságaikat és személyes üzenetet is küldhettek egymásnak. Többen egymást apró ajándékkal is meglepték.
Az udvaron boldogságköröket jelöltünk ki, ahol lehetett ölelést, mosolyt, ökölpacsit adni, kedveset mondani, táncolni. Kineveztünk egy őszinte beszélgetések padját is. Ezeket a szünetekben örömmel vették igénybe a gyerekek.
Ebben a tanévben elhatároztuk, hogy a boldogság világnapjának hírét a faluban is terjesztjük és mosolyt varázsolunk az emberek arcára. Az osztályok több helyszínt (idősek otthona, hivatal, könyvtár, boltok…) felkerestek és a járókelőket, buszra várakozókat is megörvendeztették egy pozitív üzenetet tartalmazó piros szívvel. Került szívecske autókra, biciklikre, hirdetőtáblákra is. A gyerekek egyre bátrabban adták át az apró ajándékot, örömmel fogadták a kedves, elismerő szavakat. Nagyon sok pozitív élményt gyűjtöttünk, sok pozitív kapcsolódást éltünk meg.
Megbocsátás gyakorlása
Ez az hónap jó alkalom volt arra, hogy az iskolai évek alatt összegyűlt sérelmeket, bántásokat megbocsássuk, illetve bocsánatot kérjünk. Ez bizony nem könnyű feladat, de nagyon felszabadító.
Többen éltek a lehetőséggel. A magunknak való megbocsátásra is figyeltünk, gyakoroltuk az együttérzés képességét.
Testmozgás
A mozgás elengedhetetlen része az életünknek. A sport sok mindenre megtanít, a sportolóink példaképek lehetnek. Sokan szeretnek sportolni, táncolni és beszéltünk arról is, hogy milyen mozgásformát szeretnének még kipróbálni. A osztálykiránduláson is sokat sétáltunk, játszottunk.
Fenntartható boldogság
Emlékeztünk a közös élményekre, kifejeztük hálánkat az együtt töltött évekért tanároknak, diáktársaknak egyaránt. Műsorral is készültünk a bankettra, ballagásra.

Bízom benne, hogy a boldogságórák nyomot hagytak a gyerekekben, hogy érzelmi intelligenciájuk, a boldogságra való képességük fejlődött, hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy sikeres, boldog felnőttek legyenek.

Képek