Boldogságóra Program

Apró örömök. A gyerekek ezt mondták róla:
– ami mindig van, csak nem látjuk.
– Kicsi, nem olyan nagy.
– Amikor a kutyám ugrál, amikor meglát. Az nekem is jó.
– Ha ötös lett a dolgozatom.
– Simogatom a cicám.
– Ha végre kijön a szorzás eredménye.
– Amikor nincs konfliktus tesin, pedig vesztettünk.
– Amikor valakivel, akivel rosszban vagyok, együtt vagyok egy csapatban és egymást támogatjuk.
– Amikor egy jó történetet olvasok.
– Egy finom kaja.
– Amikor nyer a csapatom.
– A napsütés.
– Tavasszal és ősszel a színes fák.
– A csillagok az égen.
-Ami vigasztal, ha szomorú vagyok.
– Mindegy, hogy mi, ha szereted.
Nem kellett sok biztatás a gyerekeknek, rengeteg örömöt tudtak mondani. Külön megvizsgáltuk az érzékszervek által tapasztalt kellemes érzékletekeinket. Az illatok voltak talán a legfontosabbak az osztálynak, rengeteg példát soroltak fel, és sokan bólogattak, amikor az osztálytársuk emlegetett valamit. Felhoztuk az általuk közvetített érzéseket. Mesékből idéztünk. Különösen Bab Berci beszélő kövének történetéből. Azt is szépnek tartották, hogy a kő is el akart hervadni a virágokkal együtt. Szépnek, és közben szomorúnak.
Majd örömtérképet, örömszigetet rajzoltak csoportokban. Nagyon szeretnek együtt dolgozni. A szigetnek nevet kellett választani, de semmilyen más kikötést nem tettem. A rajokra felkerült minden, ami örömet okoz nekik, és éppen eszükbe jutott. A végén a zárókörben megállapítottuk, hogy nehéz helyzetekben jól jöhet, ha körülnézünk, mi okoz örömet nekünk éppen, mi esik jól.

Képek