Boldogságóra

Boldogságóra

A foglalkozás felépítését a módszertankönyv útmutatása alapján, valamint saját ötlet, a gyermekek javaslatainak hozzáadásával végeztem. Felépítése állandó köszöntés, csendjáték/relaxáció, személyiségfejlesztő dal meghallgatása, fogalomazonosítás, hozzá kötődő egyéni tapasztalatok megosztása, mese, mozgásos, kézműves tevékenységek a témához kapcsolódóan, a foglalkozás lezárása, zenehallgatás, a téma továbbadása. A foglalkozásokat meghittség, oldott légkör, jó hangulat, bizalom, őszinteség, nyitottság jellemzi. A megvalósítások során az a tapasztalatom, hogy a gyermekek együttműködőek és a foglalkozáson elhangzottakat viszik haza a családba, illetve saját élményeiket is megosztják a témával kapcsolatosan.
Egy anyuka arról számolt be, hogy gyermeke megkérdezte tőle, „anya – te tudod mi az optimizmus”? Az édesanya elmondta, hogy az volt a válasza, hogy igen tudom, de te tudod-e, hogy mi az optimizmus? Elmondanád nekem?
Megdöbbenve mondta, hogy képzeld, tudta és elmagyarázta!
A csoport folyosóján van egy „boldogságóra” tábla az adott hónap témájának megnevezésével, amire kimondottan, csak a boldogságórán elkészített gyermeki kézműves tevékenységek alkotásait helyezem el. A gyermeki munkák egy teljes hónapon keresztül ott vannak, hogy erősítsem, tudatosítsam, figyelmet szenteljek a hónap témájának, minden gyermek büszke legyen a munkájára és meg tudja mutatni szüleinek, nagyszüleinek, így elkerülhetetlenek a beszélgetések, a téma ismétlése.
A boldogságórákat egyedül vezetem, így nem akasztom meg annak folyamatát fotózással. A boldogságtáblán található alkotásokat pedig a szülők gyakran a gyermekek kérésére hazaviszik. Szülői jelzések alapján tudom, hogy vannak a csoportban olyan gyermekek, akik ezt a tevékenységet szeretik óvodánkban a legjobban.

Képek