Boldognak lenni…

Boldognak lenni…

A nevelési év végére számos boldogságfokozó technikát megéltünk, gyakoroltunk. A “ligeti lurkók” számára mindig az volt a célom, mivel ők halmozottan hátrányos helyzetűek is, hogy ha lehet sok pozitív érzelem érje őket. Ezért biztosítani kell számukra a megfelelő fejlődéshez szükséges megannyi lehetőséget, amit otthon nem biztos, hogy meg tudják kapni. Számomra fontos, hogy biztos alapokkal kezdjék majd az iskolát, ezért nagyon sokat mozgunk. Így a testmozgás témájának hónapjától rendszeresen van egy kis pár perces tornánk, ami nélkül nem megyünk be az udvarról. Ez már szokássá vált a gyerekek körében. Mindemellett imádnak fogócskázni, nagyon szeretik a szoborjátékot, a szabad levegőn való mozgást. Tehát mi a mozgással is boldogsághormonokat gyűjtünk, és természetesen nagyon jót tesznek ezek a nagymozgások a fejlődésük érdekében is.
Nagyon szeretik a természetet, ahol megannyi tücsök-bogár szemügyre vehető. A nyíladozó virágokból gyönyörű fészkeket készítenek, sőt még a kinti “sütés-főzés” során is felhasználják díszítésre. Ezek az apró örömök, az, hogy képesek megcsodálni a természetet, számomra elégedettséggel tölt el. Fontos, hogy a mai világban észrevegyük ezeket az apró örömöket, hiszen most már “rohan az idő, rohannak az emberek”. Az apró örömök észrevételével motiválhatjuk egy szebb jövő megélésére, ha ezt folyamatosan fenntartjuk. Ha érzik, hogy ez jó, akkor a szebb jövő érdekében képesek lesznek egy-egy célt kitűzni maguk elé.
Tehát, számomra a ligeti gyerekeknél fontos, hogy először apró örömökkel éljék meg a mindennapjaikat, amiből képesek lesznek majd egy-egy célt kovácsolni. Így, ha már lesz céljuk, akkor tudatosabban fogják majd élni az életüket.

Képek