Boldogságóra Program

A megbocsátás képessége nem megy könnyen, de ha elsajátítod, akkor testileg-lelkileg egészségesebb és boldogabb leszel. Ezt az érzést próbáltam meg átadni és megértetni óvodásaimmal az áprilisi boldogságórán. Sokat beszélgettünk a varázsszavakról, azok hatásairól, használásáról, fontosságáról. Bezzeg Andrea havi meséjén keresztül könnyebb volt a témát elmagyarázni, a végén megbeszéltük a kérdéseket, kérdeztem őket, ha nekik lenne varázspálcájuk mit csinálnának vele? Boldogságórák alkalmával nagyon szeretem, hogy megnyílnak a gyerekek, olyanokat is elmondanak, amiket egyébként a hétköznapok során nem biztos. Felidéztek olyan történéseket, hogy a testvérükkel vesztek össze, vagy éppen anyukájuk haragudott rájuk valamiért. Megbeszéltük miért történtek ezek a dolgok, és azt is, hogyan tudtak megbocsátani, vagy ők hogyan kértek bocsánatot az adott szituációban. Ezek után lerajzolták bocsánat állatukat, érdekes volt látni, hogyan jelenik meg fantáziájuk és kreativitásuk a rajzokon keresztül. A legmeghatóbb pillanat számomra viszont a boldogító levél volt. Olyan jó volt hallgatni őket, miután lerajzolták melyik boldogságóra pillanatra emlékeznek vissza a legszívesebben, milyen élmények, tapasztalások voltak rájuk a legnagyobb hatással. Nem is gondoltam volna, hogy meseolvasásommal ennyire át tudom adni az érzéseket, többen is ezt rajzolták le, nekem nagyon jól esett. Nézegettünk régebbi boldogságórákról képeket, olyanokat is, amik több mint 1 évvel ezelőttiek és mosolyogva vették észre a képeken a már elballagott pajtásaikat. Eljátszottuk a Jön a zombi c. játékot. Ez annyira tetszett nekik, hogy utána szabadjáték során, és a hét során többször is játszották egymással. Az árnyjáték nagyon elnyerte tetszésüket, ebbe egy kicsit belecsempésztük a Föld napját is, megemlítették az egyik kerek tárgyról mikor nagyobb lett, hogy úgy néz ki, mint egy bolygó. A többi tárgyat is ügyesen hasonlították valamihez. A varázsszavak használata biztosan velünk marad a hétköznapok során is.

Képek