Boldogító jó cselekedetek a Maci csoportban

Boldogító jó cselekedetek a Maci csoportban

Boldogító jó cselekedetek a Maci csoportban

A decemberi hónap boldogságórájának témája a boldogító jó cselekedetek. Ez az időszak különösen meghitt számunkra, hiszen az advent, a Mikulásvárás és a karácsonyi készülődés mind-mind olyan alkalmak, amelyekben a szeretet, az egymásra figyelés és a kedvesség erősebben jelenik meg.
A csoportban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekek felismerjék és megértsék, hogy mi számít jó cselekedetnek. Amikor kedvesek, segítőkészek egymással,–például amikor valaki zsebkendőt visz a síró társának vagy odanyújtja a gyümölcsöstálat annak, aki nem éri el vagy segít egy elveszett játékot megkeresni, akkor megfogalmazzuk nekik, hogy ez bizony egy jó cselekedet volt és nagyon megdicsérjük őket. Így a gyerekek tudatosan átélik, milyen érzés jót tenni és megértik, hogy ezek a tettek másoknak örömet szereznek. Amikor egy ilyen kedves gesztust kiemelünk, akkor a többi gyerek is követni szokta ezt a példát, hogy ők is dicséretet kapjanak. Ezek a pozitív visszajelzések (dicséretek), számukra nemcsak a jó viselkedést rögzítik, hanem az önbizalmukat is növeli.
Beszélgettünk arról a gyerekekkel, hogy a jó tetteikről a Mikulás is tud. Elmeséltük, hogy az Északi-sarkról egy hosszú távcsővel figyeli őket. A Mikulás barátai, a kórházkertben lakó mókusok és kismadarak, amikor benéznek hozzánk az ablakon, rögtön viszik a hírt neki és elmesélik, amikor kedvesek és segítőkészek voltak egymással. A Mikulás ilyenkor beírja a „Jó gyerekek nagy könyvébe” a nevüket és a jó cselekedeteiket. Amikor mesélünk a gyerekeknek a Mikulásról és az erdei kis állatokról látjuk, hogy a fantáziájuk beindul és tudatosan törekszenek a helyes viselkedésre.
Hagyomány nálunk, hogy a Mikulásnak saját készítésű meglepetéssel kedveskedünk. A gyerekek idén is nagy örömmel készítették az egészséges almás, zabpelyhes kókuszgolyót. Közben Bagdi Bella dalait hallgattuk a CD-ről. Majd amikor elkészültek vele, megkértem őket, hogy válasszanak ki egyet, amit oda szeretnének ajándékozni. Ezeket a kókuszgolyókat egy díszes celofánba tettünk a Mikulásnak. A Mikulás nagyon örült a kedves meglepetésnek. A kókuszgolyó készítés által az ajándékozás örömét is megtapasztalták a gyerekek.
Elmeséltem a gyerekeknek, hogy a téli hidegben a kismadarak nem találnak maguknak ennivalót, és nagyon örülnének, ha mi tudnánk segíteni nekik. Éppen ezért a gyerekekkel közösen „madárbüfét” nyitottunk az óvoda udvarán. A papírgurigákat zsírral bekentük, majd különböző magokba hempergettük őket. Majd felöltöztünk, kimentünk az udvarra, és a csoportszobánk ablaka előtti bokorra helyeztük ki az elkészült finomságokat. Ezután mindig figyeltük, ahogy a kismadarak felfedezik a madárbüfét.
Egyik nap, egy dramatikus foglalkozás keretén belül ellátogatott hozzánk Csipcsirip, a kismadár (madárbáb), aki elmesélte, hogy észrevette az óvoda udvarán a madárbüfét, és szeretett volna személyesen is találkozni azokkal a gyerekekkel, akik ilyen jót tettek vele. Majd a madárbábbal együtt játszottunk, mondókáztunk, tornáztunk.
Egy másik alkalommal Csipcsirip ismét ellátogatott hozzánk, hogy megköszönje a gondoskodást, és minden kisgyereknek egy színes karácsonyi csengőt ajándékozott. Csengőszóval közösen elénekeltük a „Kiskarácsony, nagykarácsony” című dalt és elbúcsúztunk a kismadártól. A gyerekek még megígérték neki, hogy továbbra is fognak gondoskodni a madarakról és máskor is szívesen játszanának vele.
Ezekkel az élményekkel a gyerekek megtapasztalhatták, hogy egy apró jó cselekedet is milyen sok örömet és boldogságot adhat.

Képek