Boldogságóra Program

A novemberi téma aktuális volt a csoportunkban, mert éppen olyan időszakban vannak a gyerekek, amikor kezdenek elmélyülni a baráti kapcsolatok. Egyre több tartós barátság figyelhető meg, illetve az ellenkezője is, amikor hangot adnak a „nem barátságnak”. Szerettem volna velük megértetni a boldogságórákon keresztül a társas kapcsolatok fontosságát és azt, hogy nem csak egy valakinek lehetünk egyidőben a barátja, hanem egyszerre lehet több barátunk is akár. Hiszen attól is lehetünk boldogok, ha a barátinkkal lehetünk.
A relaxációt a Márton naphoz kapcsolódva a Totyog a liba, nagy a galiba játékkal kezdtünk, libasorban körbetyogotuk a csoportszobát. Majd légzőgyakorlatként kifújtuk a haragunkat, mint a cica. Az első játékos feladatunk a „Kis barátom, hogy vagy? ” volt, körben ülve mindenki megkérdezte a mellette ülő társát, hogy hogy érzi magát. Türelmesen végighallgatták egymást. Volt, aki azt válaszolta, hogy boldog, vidám, hogy itt lehet az óvodában, de olyan is volt, aki elmondta, hogy nem érzi jól magát, mert még nem gyógyult meg.
Majd megérkezett Boldog Dóra, elmondtuk a Boldogságmodókát és elmeséltem nekik a Tavaszi ébresztő című mesét a barátságról. A végén elképzeltük csukott szemmel a barlangot, ahol a hangya mászik rajtunk, simogatja a szél az arcunkat. Utána a „Szomorú Szilárd – Boldog Blanka” játék során egymást vidították fel a gyerekek, öleléssel, simogatással, puszival. A játék végén pedig a hónap dalára táncoltunk.
Másnap elkészítettük a Barátságláncot. Bábok segítségével elmeséltem a Süni irigy lesz című mesét és megbeszéltük, hogy mi az az irigység, hogy viselkedik az, aki irigy és hogy a barátoknak nem szabad irigynek lenni. Utána csapatokat alakítottunk és a „Fogjunk össze, építsünk együtt” játék során közös várépítés volt a feladat. Nagyon szépen meglehetett figyelni, ahogy összedolgoztak, megosztották a szerepeket. Volt, aki adogatta a kockát, volt, aki „kisfőnök” volt, a többiek pedig hallgattak rá. Nem minden csapattagnak sikerült egyből ráéreznie a lényegre, hogy együtt, közösen próbálják meg a várat megépíteni, de a végére csak sikerült és nagyon tetszett nekik ez a csapatmunka.
Végül elkészítettük a barátságfonal segítségével a barátsághálónkat, amit utána egy tablón is ábrázoltam nekik. Jól látható, hogy ki-kivel szövi a barátságot. Megbeszéltük, hogy a fonál könnyen elszakadhat, ezért kell jól bánni és vigyázni a barátinkra.
Zárásként pedig felkerült a harmadik lépcsőfokra is a jel a Boldogságvárunkon.

Képek