Boldogságóra Program

A boldogságóra foglalkozást az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” mozgásos játékkal kezdtük, majd elmeséltem a Süni irigy lesz című mesét, melyet bábokkal jelenítettem meg. A látottakat, hallottakat megbeszéltük: mi az az irigység és mennyivel fontosabb a barátság ápolása. Ezt követően a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka szituációs játékot kezdeményeztem. Beszélgettünk a szomorúságról és a boldogságról, melyeket szomorú és mosolygó arcú képekkel illusztráltam. Majd mindkét arcot eljátszottuk, mimikával, testtartással. Beszélgettünk arról, hogy miként lehet megvigasztalni valakit, ha szomorú: öleléssel, simogatással, együtt játszással. Ezt követően pedig a korábban felhelyezett Barátsághőmérőt mutattam meg a gyerekeknek. Először a hőmérő tulajdonságairól beszélgettünk, mit jelez a hideg és a meleg, és ezek miként hatnak a hangulatunkra, melyet a mellettük lévő arcocskák is szimbolizálnak. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy ezt a hőmérőt akkor fogjuk ezentúl használni, hogyha konfliktus történik a csoportban, azaz ha összevesznek egymással, vagy megbántják a társukat, itt a barátsághőmérőnél békülhetnek ki. Ehhez tanultunk egy békülő mondókát, melyet kézfogással és öleléssel zárnak.
Végül a Meleg fészek relaxáció következett. Mindenki kapott egy párnát és elképzeltük, hogy kismadarak vagyunk, akik a hideg tél elől elbújnak a melegen kibélelt fészekbe. Összegömbölyödve belefeküdtünk és „aludtunk”. Éreztük, hogy lengedezik a szél és ringatja a faágat, amin a fészkünk van. Majd lassan ébredezni kezdtünk, kinyújtózkodtunk, megmozgattuk a szárnyainkat, fejünket, nyakunkat és kirepültünk. A zárókörben pedig a családi fészekről beszélgettünk, hogy az otthoni „fészekben” kik élnek és szeretnek bennünket, amitől boldogok lehetünk.

Képek