Bocsánat!

Bocsánat!

Bella Ho’oponopono c. dalával indítottunk. Felidéztünk olyan helyzeteket, amikor valami rosszat tettünk. Megbeszéltük, hogy milyen volt arra várni, hogy megbocsássanak nekünk, hogyan kértek bocsánatot és végül mi lett a történet vége. Megpróbálták a gyerekek megfogalmazni, hogy milyen érzés volt számukra, amikor valaki megbocsátott nekik, ill. hogy érezték magukat, amikor ők bocsátottak meg valakinek. Megbocsátani sokszor nagyon nehéz dolog. Megbocsátani tudnunk kell saját magunknak is. Ehhez a témához most Ferenczei Éva Sünis meséjét választottam. A mese után lehetőséget adtam a gyerekeknek, hogy ők is bábozhassanak. Végezetül varázsszavakkal üzentünk egymásnak.

Képek