Békében egymással, békében a természettel

Békében egymással, békében a természettel

A hónapban a megbocsátás témája került a középpontba. Egész hónapban igyekeztem olyan meséket feldolgozni a gyerekekkel, amiben a bocsánatkérés, a jóvátétel és a megbocsátás kerül valamilyen formában előtérbe. Április hónapban így négy különböző mese köré épültek a mindennapjaink.
Meséink:
• A só –magyar népmese – ahol az öreg király bocsánatot kér lányától, mert meggondolatlanul elzavarta otthonról.
• Marék Veronika : A csúnya kislány – A csúnya kislányt mindenki kineveti kinézete miatt, de a csúnyácska a külső egy igazán jó szívet rejt, így a sünik segítségével megszépül és barátai is bocsánatot kérnek tőle.
• Az aranyhal legendája – Ez a mese arra tanítja a gyerekeket, hogy a jócselekedeteinkért nem szabad köszönetet elvárnunk, annak szívből kell jönnie. A mesében a halacska barátokat szeretne szerezni, mindenkinek segít, annak reményében, hogy ezzel hálából lesznek barátai. A mese végére a kezdetben hálátlan tengeri lények észreveszik a jószívű halacskát, aki már önzetlenül segít mindenkinek és ő lesz a tengerek jótevője.
• Bartos Erika: Bogyó és Babóca: Tündérkártyák – Ezt a mesét azért választottam, mert nem csak a bocsánatkérés jelenik meg benne, de a hibák jóvátétele is. A bogárkák összefirkálják barátjuk kártyáit, aki ezért nagyon elszomorodik és megharagszik. A bocsánatkérés kevésnek bizonyul, a kártyák ettől még nem jönnek helyre, ezért a kis barátok elhatározzák, hogy kijavítják. Ez sem sikerül, ezért újakat készítenek együtt, közösen, ami hatalmas örömet jelent tulajdonosának. A megbocsátás, a kibékülés olykor nehéznek bizonyul, de a hiba kijavításával megkönnyebbíthető.

A kártyás mese után indultunk mi is tovább a megbocsátás útján a gyerekekkel. Mi is elkészítettük közösen a Boldogságóra jeleit tartalmazó kártyáinkat, amit a gyerekek nap, mint nap használnak is. A kilenc jelet kilenc gyerek tartja a kezében, ezzel is elmélyítjük, amit hónapról hónapra tanulunk gyakorlunk a Boldogságórák alkalmával.

A közös alkotások itt még nem értek véget, hiszen a mesék feldolgozása közben megbeszéltük, hogy miként is szoktunk bocsánatot kérni. Kitértünk arra is, hogy milyen tetteinkért kell/kellene elnézést kérnünk. A gyerekek soroltak otthoni és óvodai eseteket is, végül egy közös alkotásra olyan bocsánatkéréseket is felsoroltunk, amit akár idegeneknek is mondhatunk. Pl. ha a szomszédba átrepül a labda, miként illik visszakérni, mit érezhet a felhő, mikor elered az eső, de alatta játszó gyerekek állnak vagy éppen pont betörik egy ablaka és azt bizony meg kellene javíttatni.

A mindennapjaink során hangsúlyt fektetünk a pozitív konfliktusmegoldási technikák alkalmazására. Ha a gyerekek összevesznek, akkor egyre gyakrabban kérnek egymástól bocsánatot, kifejtik, hogy miért tettek dolgokat és őszintén meg is bánják egyes tetteiket. Mindemellett megjelent a Boldogságórák hatására, hogy segítenek megjavítani azt, amit elrontottak. Pl. ha véletlenül vagy szándékosan ledöntik egymás várát, széttúrják a megépített autópályát, akkor társuk haragjára vagy bánatára sokan megkérdezik, hogy segíthetnek-e újra építeni vagy miben segíthetnek annak érdekében, hogy a másik haragja, bánata elszálljon. Pedagógusként örömmel látjuk ezt a pozitív változást a gyermekeinken.

A Föld napjához közeledve nem csak egymással szerettünk volna békét és harmóniát teremteni, de a körülöttünk lévő természettel is. Ezért készítettünk két, középen lyukas képet (egy kislányt és egy kutyust), majd az óvodát és a környező utcákat bejárva más szemmel tekintettünk a körülöttünk lévő tájra. Olyan képeket készítettünk, amikkel feldíszíthettük a kartonra rajzolt fekete alakjainkat. A gyerekek nagyon élvezték, hogy az üres lyukak megtelnek élettel.
Végezetül egy köszöntő Tündérkertet is varázsoltunk együtt, amivel az óvodánkba érkező régi és új gyerekeket és szüleiket köszönthetjük, így ők is láthatják, hogy milyen jó is együtt.

Képek