Boldogságóra Program

Örömmel vettem a részvételt a programban. Kíváncsivá tett, hogy az óvodás gyermekek hogyan élik majd meg a boldogságórás tevékenységeket.
Ebben a tanévben 3-4 éves, kiscsoportos korú gyerekek óvónénijeként először a tematika szerinti hála gyakorlását éltük meg. Az előkészületek alatt kidolgoztam a tevékenység menetét, elkészítettem és előkészítettem a szükséges eszközöket (képek, papírok, magnó, zene letöltése).

Feszültségoldásként egy mozgás alapú relaxációt végeztünk
– „Körbe-körbe-karikába” – nagy papírra közösen rajzoltunk
– „Napra forgó a napraforgó” – körbe ülve törzsünket elfordultunk
– „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar” – körben ülve lehajoltunk a földig
Mozgással folytattuk, mégpedig a Boldogságmondókát mondtam a gyermekeknek, a végén megölelték a kiválasztott társukat. Többször ismételtem a mondókát és a gyerekek mindig más társukat ölelték meg. Ezzel az érzelmi intelligenciájukat és a szociális készségüket is fejlesztettem.
Egymásnak adogattuk a hálaleveleket – adás-kapás, „tessék-köszönöm” kifejezésére tettem a hangsúlyt, hiszen ebben a korban még nehéz kommunikálniuk a hála érzését.
A „Maci bajban van” történetét érdeklődve hallgatták, amit a gyerekek előtt báboztam el.
A befogadás elejétől nagyon szeretnek a saját szintjükön rajzolgatni, színezgetni és örömmel színezték ki a hála szimbólumát, amit felragasztottunk a hálalépcsőnk első fokára.
Egész nap folyamán többször hallgattuk a „Szép nap, ölelj most át engem”, illetve a „Boldog vagyok” dalokat.
Örömmel tölt el, hogy szívesen hallgatják a cd-n található dalokat, mozognak, táncolnak rá.
Sikeres volt a kezdeményezés, délután mesélték a szülőknek, hogy ragaszthattak a lépcsőre és néhányan már elmondták a lazító mondókát is.

Képek