Boldogságóra Program

A barátság témakörét dolgoztuk föl a héten.
Reggeli körben a „Kis barátom hogy vagy?” játékkal kezdtük a napot. Aztán menetirányba fordulunk és megmasszíroztuk az előttünk ülő pajtásunk hátát a „Mit csinál a kis kezem ?” versikével. Megbeszéltük, kinek ki a barátja és miért őt választotta? A legtöbben azért barátkoztak, mert együtt szoktak játszani, de volt aki azt mondta, mert segít, vagy mert jó vele lenni.
Kedden labdagurítással mondtuk: „Én úgy szeretem a Rékát, mint a maci a mézet, én úgy szeretem a Mátét, mint a fiúk az autókat…” Beszélgettük arról, mire jók a barátok? (segítenek, játszanak, megvédenek, megszeretnek, sose vagy egyedül)
Játszottunk társkereső játékokat: Fogják meg egymás kezét a kék szeműek, fogják meg egymás kezét a hosszú hajúak, rövid hajúak, akik szandálban vannak, hosszú ujjúban, rövid ujjúban vannak…. A gyerekeknek nagyon tetszett, hogy ilyen sok csoportba tudnak tartozni. Aztán végeztünk egy kísérletet: Színes szíveket osztottunk nekik, majd azt kértük, színek szerint alkossanak csoportokat. Egyikük semelyik csoporthoz sem tartozott, megkértem, mondja el, milyen érzés ez. Azt felelte, nagyon szomorú, hogy egyedül van és senki kezét nem foghatja meg. A gyerekek azt felelték, gyorsan vigasztaljuk meg és valamennyien megöleltük.
Szerdán alig győzték mesélni az élményeiket, mert előző nap cirkuszban voltak többen is és hatalmas élményt jelentett nekik. Volt lovas szám is és szerettek volna lovagolni. Behoztam a raktárból pár tavalyról maradt bambusz lovat, de persze, nem volt annyi, ahányan rá szerettek volna ülni. Nagyon hamar kitalálták hogy ketten ülnek egy lóra. Ez a megoldás mindenkinek megfelelt és vígan ügettek kettesével a csoportszoba szőnyegén.
Csütörtökön Boldog Dóra új mesét hozott: Hogyan barátkozott össze a kiskacsa és a kiscica? A mese után zseníliából emberfigurákat hajtogattunk, mindenkiére ráírtam a jelét és a barátokat összefűztük, kitűztük a szülők falára. Később le is rajzolták magukat a barátjukkal együtt.
Pénteken kooperációra törekvő játékokat játszottunk: ölelős fogót, (akit a fogó megfog, az megáll és aki arra fut, egy öleléssel felszabadíthatja), székfoglalót, (de úgy, hogy akinek nem jut szék, azt valaki hívhatja az ölébe, így nem esik ki senki). Ének foglalkozáson párkereső és páros dalokat, játékokat játszottunk. A padlóra ragasztott színes vonalakon párosával kellett átkelni. Nagyon jól éreztük magunkat!

Képek