Boldogságóra Program

Ebben a hónapban ismét a baráti kapcsolatainkat vettük gorcső alá.
Először arról beszélgettünk, ki, mivel és hogyan tud segíteni a barátjának, amikor bajban van, vagy esetleg olyat tett, amit nem lett volna szabad.
A „legfrissebb” konfliktushelyzeteket tárgyaltuk ki, az alábbi főbb irányvonalak mentén:
– Mi volt a konfliktus előzménye?
– Mi történt pontosan?
-Ki hogy érezte magát közben? (Mit tapasztalt/mit hitt, Mit érzett közben, Miért tett úgy, ahogy, Miért volt az a válaszreakciója, ami…stb.)
Ezután minden résztvevő baráti körét arra kértem, hogy a konfliktusban részt vevőt segítsék meglátásaikkal:
– Kívülálló szemmel mivel értenek egyet, mivel nem?
-Mi volt az a pont, amikor meg lehetett volna előzni egy konfliktushelyzetet, vagy konstruktív módon megoldani?
-Ötletbörze: Mit lehetett volna másképp csinálni?

Ezután a résztvevőkkel megbeszéltük, most hogy látják a helyzetet, mit tennének másképp, legközelebb honnan fogják felismerni, ha kezdenek hasonló szituációba keveredni (pl. testi tünetek észlelése, amikor kezdek dühbe jönni…stb.)

Ezt követően megegyeztünk, hogy egy igazi barát feladata az is, hogy a barátja segítségére legyen ilyen helyzetekben és figyeljenek jobban az érzéseikre, önmagukra, egymásra.

A foglalkozások lezárásaként pedig mindenki írt a barátjának /barátainak egy kis levélkét, amiben megírták egymásnak, miért jó, hogy barátok lettek, melyek voltak eddig a legemlékezetesebb pillanataik és mit szeretnének a jövőben, hogyan alakuljanak ezek a barátságok.
Arra kértem őket, ezeket a leveleket is tegyék el a ládikájukba (minden ilyen produktumot első óta gyűjtünk) és évek múlva, vagy egy osztálytalálkozón vegyék elő, mert meglátják majd, hogy tanulságos, kedves emlék marad.

Képek