Boldogságóra Program

Társas kapcsolatok ápolása

A téma nagyon aktuális csoportunkban, mivel a barátság fogalmának körüljárása a „nem leszek a barátod, ha…” kezdetű mondatok miatt feszítővé kezdett válni. A társas kapcsolatok pozitív oldalát céloztuk megismertetni, megmutatni, hogy a fogalom mennyivel több jó érzést, élményt takar, mintsem hogy ezzel ilyen cudarul bánjanak.
A tevékenység kezdetekor körbe ültünk a szőnyegen, menetirányba fordultunk és az előttünk ülő hátát, vállát felfrissítettük egy baráti masszírozással. A gyerekek reakciói nagyon pozitívak voltak, hangosan jelezték elégedettségüket, hogy jólesik a társuk érintése. Persze volt, akinek kis társa túl nagy erővel masszírozott, ezért kértem, hogy jelezze ezt az illetőnek bátran. Ezután megfordultunk és a másik irányba ülővel is elvégeztük a masszírozást.
Ezután a Baráti segítség című mesét meséltem el. A mese meghallgatása után elmondták saját élményeiket, amikor ők segítettek már valakinek, vagy amikor nekik segített valaki egy szorult helyzetben. A beszélgetés után eljátszották egy székkel, hogy milyen, amikor nem egyirányba, majd azt, amikor egyirányba toljuk a szekeret. Úgy gondolom, megértették az analógiát.
Segítségül hívtam Barátkozó manót, akinek társaságában barátnak hívtak valakit a csoportból, akivel kézen fogva kiválasztották a közös színüket. Ehhez mintát adtam Barátkozó manóval: Nekem tetszik a citromsárga. Neked is tetszik? Igen, nekem is tetszik/ Nem, nekem a világoskék tetszik. Nem válasz esetén visszakérdez a második színt megjelölő, hogy az első gyermeknek is tetszik-e a szín. Ha igen, akkor konszenzusra jutnak. Ha nem, akkor egy harmadik színnel próbálkoznak. A választott színre téve jobb és bal kezüket, körberajzoltuk tenyerüket a színespapíron. A páros tenyerekből plakátot készítettünk később.
Ezután Barátság pókhálót készítettünk a szőnyegen ülve, amikor megfigyelhették, hogy több barátunk is lehet párhuzamosan.
Meghallgattuk és eljátszottuk Bagdi Bella Ha boldog vagy című dalát, amíg a pókhálót visszatekertem.
A tevékenységet a Mi a közös bennünk? játékkal zártuk, amikor barátságba hívva egymást a színválasztás analógiájára megbeszélték, hogy melyik játékot fogják ezután játszani. Volt, aki igen mondott a közös rajzolásra, holott tudom, hogy nem szeret rajzolni. Elmagyaráztam, hogy szabad nemet mondani őszintén, majd keresni egy olyan tevékenységet, amiben hasonló az érdeklődésük. Tanácsomat megfogadták és azóta is a konszenzusos választást preferáljuk csoportunkban.

Képek