Az út a fontos nem a cél

Az út a fontos nem a cél

„Az út a fontos nem a cél”

Számadás, lezárás, egy újnak a kezdete ,– lehetne a mottója a januári Boldogságóráinknak. Felüdülést hozó játékok, tanulságos, őszinte beszélgetések. Felismerések, belátások, megértések, bizonytalanságok mind, mind tapasztalható volt a 7. évfolyamosok foglalkozásain.
Ebben a témakörben éreztem leginkább, hogy kapcsolódni tudok a pályaorientációhoz, hiszen a hetedikeseket már egyre többet foglalkoztatja a pályaválasztás, a hogyan tovább kérdése.
Az önismeret fontossága, a saját erősségeink ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő döntéseket tudjunk hozni a jövőnkkel kapcsolatban.
Önismereti teszteket és érdeklődési kört feltáró kérdőíveket töltöttünk ki. Megismertük a „Johari ablakot”. Mivel az első igazi megmérettetésig még egy év a rendelkezésükre áll már gyakoroltuk szituációs játékokon keresztül a magabiztos fellépést és kommunikációt, hiszen ez nagyon fontos lesz majd a szóbeli felvételi vizsgákon. A testbeszéd, a mimika, a hanghordozás, a pozitív kisugárzás csak előnyére válhat mindenkinek. A belső feszültségek, szorongások leküzdésének lehetőségei, a stressz saját hasznunkra fordításának módjai mind, mind előkerültek a beszélgetéseink során.
Célokat megfogalmazni nem könnyű, mondták többen is. Tisztáztuk, hogy a kis célok is célok, amelyek egy hétre vagy egy hónapra vonatkoznak. A lényeg, hogy tudjuk eldönteni, hogy mit szeretnénk, mit akarunk és ezért hajlandóak legyünk tenni is. Szó volt a motiváció fontosságáról, a felmerülő nehézségekről.
Nem könnyű, de nagyon tanulságos hónapon vagyunk túl. Sok tapasztalatot gyűjtöttek a gyerekek önmagukról és tanultak társaiktól. A visszahúzódóbb, csendesebb tanulók is sokféle véleményt hallottak, ami szembesítette őket azzal, hogy társaik is hasonló nehézségekkel küzdenek.
A pályaorientációs témát a következő hónapban is tudjuk folytatni, hiszen jól kapcsolható az integrációs programhoz.

Képek