Az optimizmus gyakorlása

Az optimizmus gyakorlása

A foglalkozáson körben ültünk. Az előző havi relaxációs gyakorlatok sorát újabbakkal egészítettük ki: a „Totyog a liba, nagy a galiba” és az „Arcizomlazítás” elnevezésűvel. Tisztáztuk az optimista és a pesszimista nézőpont jellemzőit, saját életünkből megtapasztalt példák alapján. Utána az „Utánozd az arcot!” gyakorlattal mindenki bemutatta, éppen hogy érzi magát. Ezt játék követte, amelynek célja a jó hangulat megteremtése volt: a „Nevetésverseny” és az „Add tovább a grimaszt!” egyaránt jókedvre derítette a gyerekeket. Jancsi meséjének meghallgatása után kiemeltük a szövegből a pesszimista momentumokat és megvitattuk, hogyan kellene a menyasszonynak optimistának lennie. Legtöbbjük a káposztáskövet ruházta volna fel valamilyen vicces vagy varázslatos tulajdonsággal. A legérdekesebb feladat, ami leginkább megmozgatta a gyerekek fantáziáját az „Optimista? Pesszimista?” volt: egy adott negatív eseményt hogyan lehet különböző nézőpontokból értékelni. A foglalkozás végén papír szívecskékbe optimista mondatokat gyűjtöttünk, ezeket pedig kitűztük a faliújságra.

Képek