Boldogságóra Program

Ismét egy tartalmas beszélgetéssel indult a napunk – mikor vagyunk szomorúak, mi tesz minket boldoggá. Mivel október 15 az ölelés világnapja, ezért beleszőttem a téma feldolgozásába ezt a pozitivitást sugárzó mozdulatot.
„Mit szólnál egy öleléshez,
jól esne az te neked?
Bele lenne csomagolva
barátság és szeretet.
Az ölelés azért csodás:
szívünk, lelkünk benne van.
Nem is értem, miért félnek
kipróbálni annyian?” (Aranyosi Ervin: Baráti ölelés)
A gyermekek önállóan elmondták nemrég átélt pozitív és negatív érzéseiket – csodálattal hallgattam, hogy a többségnek már nem a tárgyak hozzák az örömöt, hanem egy érintés (pl. ölelés), egy élmény (kirándulás) és ami elszomorítja őket az sem tárgy birtoklásához köthető, hanem egy veszekedés a családban vagy egy betegség … azt is megfogalmazták, hogy az ölelés jó érzés, utána elfelejtik a bánatot, utána már nem szomorkodnak – ez bizonyítéka annak hogy a Boldogságórának van létjogosultsága már óvodás korban is, hiszen ez a harmadik nevelési évünk eleje mikor nemcsak havonta 1 alkalommal, hanem a mindennapi életünket áthatja a 10 téma, mely idővel beépül a magánéletükbe, hétköznapjukba.

Képek