Boldogságóra Program

„Az én Varázsszemüvegem!”
A csodás október, a gyönyörű ősz színei reménnyel töltötte el a mi kis csoportunknak is, hogy szebbnek lássuk a világot, és higgyünk abban, hogy boldogabbak lehetünk, ha optimistán szemléljük, és meg tudjuk látni a szép dolgokat benne.
Az októberi foglalkozást a „Fújj-fújj” című relaxációs játékkal készítettem elő, melyben azt játszottuk, hogy mi vagyunk az őszi szél, és mozgatjuk az őszi fákat. Ezt mozgással, és ki-be fújással gyakoroltuk, mely segítette testben és lélekben is ráhangolni a gyerekeket a témára. A gyerekek kreatívan választottak hangokat, aszerint, hogy gyenge szellő, vagy erős szél hangját utánozták. Miután lecsendesedett a „szél”, meghallgattuk Bagdi Bella- Pozitív gyerek vagyok c. dalt, amely alatt körbe sétáltunk a csoportban. Majd Szomorú Szilárd, és Boldog Blanka Játékkal vezettem be a témát. A gyerekek húztak egy szomorú, vagy vidám arcot ábrázoló kártyát, majd elmutogatták, vagy eljátszották, a többiek pedig kitalálták, hogy ők most éppen milyen, (boldog, vagy szomorú) állapotban vannak a kártya szerint. Nagy örömömre, a gyerekek miután ráéreztek a játék ízére, nagy lelkesedéssel, és kreatívan fejezték ki érzelmeiket. Volt, aki csak lebiggyesztett szájjal jelezte, hogy ő most szomorú, és volt, aki boldogan megölelte a társát.
A téma feldolgozását a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesével folytattam. Vendégségbe jött hozzánk Tódi törpe, és Süni Artúr, (bábok), akik segítettek megismerni a varázsszemüveg titkát. A mese végén megtanultuk Tódi törpe szebben látó mondókáját, melyet mozgással kísérve el is játszottunk. A gyerekek szerették volna felpróbálni Tódi varázsszemüvegét, így körbe adtuk, és mindenki kipróbálhatta. Közben beszélgettünk arról, milyen lehet a varázsszemüvegben látott világ, mit látunk szépnek a világban, és mi az, amin változtatnánk, ha megtehetnénk? Beszélgettünk arról is, hogyha levesszük a szemüveget, hogyan lehetünk képesek szebbnek, jobbnak látni a világot. Tódi törpe hozott ajándékba a gyerekeknek szebben látó varázsszemüvegeket, amiket bármikor felvehettek, amikor szomorúnak, rosszkedvűnek érezték magukat. Ezeket egész hónapban használhatták a gyerekek, egy kosárban helyeztük el a csoportban. Egyszer elvittük magunkkal az élményszerző sétára, amikor a varázsszemüvegünkkel is megcsodálhattuk, milyen gyönyörű az őszi természet. A foglalkozás lezárásaként mindenki elkészíthette a saját szemüvegét, melyet haza vihettek, és apa, anya is felpróbálhatták a szebben látó szemüveget.
A foglalkozást a Bagdi Bella- Boldog vagyok c. dalával zártuk, mely alatt szabadon táncolhattak a gyerekek az optimista szemüvegükben.
Így nyújtott segítséget nekünk a szebben látó varázsszemüveg, mely nem csak az októberi foglalkozáson, hanem egész hónapban végig kísérte a csoport mindennapjait. Ha szomorúak, rosszkedvűek voltunk, vagy nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerettük volna, csak felkaptuk- mert mindig kéznél volt-és megpróbáltunk változtatni, és optimistán látni a világot!

Képek