Boldogságóra Program

Az elveszett boldogság
(Szlatki Gergely és az 5.d)

Élt egyszer egy kislány, aki nagyon szomorú volt. Egyszer lejött érte egy mozgólépcső a mennyből és a szomorszobába irányította a mennybéli portáskutya. Sokan voltak ebben a szobában.
Nagyon sok dologgal próbálták felvidítani őket. Először óriási strucctollal csikizték a talpukat, de ez nem jött be. Másodjára egy papírbohóccal táncoltatták meg őket. Sajnos túl nagy volt a szél és elvitte a papírbohócot. A harmadik próbálkozás általában be szokott jönni.
Most is így lett. A portáskutya lépett be az ajtón és azt mondta:
– A boldogságért nem kell a mennybe jönni, csak egy kicsit keresnetek kell magatokban. Nézzetek csak le! A házak fényei csak úgy ragyognak, mint 1001 csillag az égen.
Attól a naptól kezdve a kislány tudta, hogy a portáskutyának igaza volt.
Nem kell papírbohóc, sem strucctoll, mert a boldogság BENNÜNK van.