Boldogságóra Program

A boldogságóra alapprogram havi témája az: Apró örömök élvezete
Lezártuk a téli időszakot, elbúcsúztattuk a telet és az első hóvirágok megjelenése után elkezdtünk foglalkozni az ébredő természet fogalmával. Sétáink során megfigyeltük az ébredő természetet. Felhívtam a figyelmüket, hogy vegyék fel a varázsszemüveget és azon keresztül éljék meg a pillanatot. Szívják be a friss levegő illatát, figyelmesen hallgassák meg a csicsergő madarakat! Csodálják meg a környezet változásait, legyenek hálásak ezekért az élményekért!Ágat hajtattunk, magokat ültettünk és a tavasz hírnökeivel ismerkedtünk. Képek, videók segítségével ismerkedtünk az új évszakkal, a tavasszal.

Bár a Nemzeti Faültetés napját most csak megemlítettük, hiszen az óvodánk hagyománya szerint a „Madarak és fák napján” szoktunk fát ültetni, megtanulták, hogyan kell gondozni a növényeket, felelősségvállalásra nevelte őket. Környezeti ismeretük bővült, hiszen megismerték a növények részeit, fejlődésükhöz szükséges feltételeket. A Víz világnapja alkalmából hatalmas kirándulást szerveztünk a Csónakázó tóhoz. Itt bővültek az ismeretek, megfigyelések. A gyerekek figyelmét felhívtuk, hogy tudatosan szemléljék a környezetet, ami csodás dolgokat rejt és jegyezzenek meg 5 apró dolgot az út során. Vizes kísérleteket végeztünk, megismerkedtünk a víz tulajdonságával. A kalandok, apró örömök során jó volt látni a boldog gyerekarcokat. Megtanultuk az „Örülök a télnek, örülök a nyárnak című versikét, amit ismételgettünk az utunk során.

A Nemzetközi nőnap alkalmából mi is felköszöntöttük a lányokat és az anyukákat. Beszélgetőkör során kérdéseket tettem fel! Megkérdeztem, hogy kik a fontos lányok, asszonyok a gyerekek életében. Megbeszéltük, hogy ez a nap a nőkről szól, de ez nem jelenti azt, hogy máskor nem kell kedvesnek lennünk a lányokkal, anyával, tesóval. Az apró kedvességek, örömök fogalmát is átbeszéltük. A segítségnyújtás, a kedves szavak, az érintés, simogatás fontosságát is megbeszéltük.
A Boldogság világnapja alkalmából megbeszéltem a gyerekekkel, hogy „Bók” kártyát készítünk. Elmeséltem, hogy mit jelent ez és kitaláltuk, hogy egymás szekrényébe fogják elrejteni a kártyát, majd a nap folyamán apró kedvességgel lepik meg társaikat. Sajnos ekkor sok kis betegünk volt, így csak néhány alkotás készült. Ebből a gondolatból született meg az az ötlet, hogy régóta otthon lábadozó kistársunkat látogassuk meg! Szerezzünk neki és magunknak örömet, hisz már tudjuk, hogy másnak adni jó érzés. A gyerekek rajzoltak a kislánynak, amit szépen összefűztünk és elsétáltunk a lakásukhoz. Természetesen az édesanyát bevontam a kis meglepetésbe, de a kislány nem tudott semmiről. Hatalmas volt az öröm, amikor becsengettünk hozzájuk! Látszott a boldogság, a hála és a szeretet. A kislány arca mindent elárult. A gyerekek összeölelkeztek és mindenki nagyon boldog volt ettől a figyelmességtől.