Boldogságóra Program

Mi is a megküzdés? Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a céljainkat elérjük? Mivel vagy mikkel kell szembe néznünk azért, hogy a tevékenységünket siker koronázza? Nehéz kérdések, sok esetben a felnőtteknek is, a gyerekeknek meg talán még nehezezbb. Azonban ha egy kicsit a segítségükre vagyunk és megpróbáljuk őket terelgetni, hozzá segítjük őket a siker eléréséhez.
A havi témánk a megküzdési stratégiák voltak. Kezdő relaxációnk előtt beszélgettünk arról, hogy kinek milyen nehéz dolgokkal kellett eddig megküzdenie, majd az „irkafirka ” relaxációs gyakorlattal folytattuk a foglalkozásunkat. Igyekeztem nyugodt légkört teremteni, hiszen nem egyszerű behunyt szemmel rajzolni, firkálni és rá kellett hangolódni erre a tevékenységre. Volt 1-2 kisgyermek, akik fekete színest vettek elő és azzal köröket rajzolgattak. Érdekes volt látni őket, hogy milyen átéléssel végzik a feladatot. Néhány kisgyermeken látszott, hogy feszültebb és tökéletes volt ennek a feszültségnek a levezetésére az „ellazulni jaj, de jó” című dalocska. Kicsit hosszú volt a dal, azonban minden testrészünket megmozgattuk vele és a gyerekek nagyon szépen énekelték a refrént, ügyesen követték a dalban elhangzott utasításokat. Jó volt látni, tapasztalni, hogy valóban nyugodtabbak, lazábbak lettek és az egész foglalkozás ideje alatt ez a hangulat kísért minket végig. Az általam kiválasztott próbatétel a kedvenc játékaik kiszabadítása volt. Még reggel sikerült eldugni 5 darab játékot, de én nem csak plüssöket, hanem más játékot is eldugtam, pl. legó, darus autó. Észre is vették, hogy valami nem stimmel, kérdezgettek, de úgy tettem, mintha nem tudnám, hogy hol vannak. Azonban Pók néni csodát művelt. Tátott szájjal hallgatták a pók néni levelét, elfogadták az ajánlásaimat, azzal kapcsolatban, hogy milyen feladatokkal kedveskedjünk pók néninek azért, hogy a játékok visszakerüljenek a gyermekek birtokába. Mindenki, egyszerre, egy gyermekként végezte a feladatokat! Szívesen verseltek, énekeltek, kastélyt építettek, szép rajzokat készítettek és kincseket is kerestek azért, hogy a céljaikat elérjék és Pók nénit kiengeszteljék, még gyümölcsöt is kellett vinni a sarokba, hátha azt szereti Pók néni. Természetesen visszakapták a játékaikat és nagyon örültek nekik. Egy kis játék után meghallották Boldog Dóra csengettyűjét és versikéjét és szépen elhelyezkedve a szőnyegen hallgatták végig az aranykucs című mesét. A mese után beszélgettünk arról, hogy kinek milyen nehéz feladattal kellett megküzdenie. Aranyosak voltak, mert szinte mindenkinek volt már tapasztalata etéren. Például az egyik kislány nagyon fél az új dolgoktól. Azonban látszik rajta, hogy a szülei segítségével ezt próbálják megoldani, igyekeznek ezen túl lendülni. Pár héttel ezelőtt karate vizsgája volt és most mondta el a kislány, hogy ez neki milyen nagy erőfeszítésébe került, hogy a kitűzött célt elérje és leküzdje a félelmét. Meg is tapsoltuk, mert neki ez valóban nehéz, de küzd és már látszik az eredménye is.
Az óvodai heti témánk a vizi járművek voltak, ezért nagyon örültem annak, hogy ehhez kapcsolódva játszhatunk a boldogságóra program keretein belül. A cápatámadást játszottuk el, megértették a feladatot, a játék végén egy karikában 4-en tudtak elhelyezkedni.
Ezt követően kiszíneztük a megküzdés jelét, elhelyeztük a 6. lépcsőfokon és zárásként megbeszéltük, hogy ki hogyan érezte magát a mai napon. Akinek volt kedve, le is rajzolhatta, akinek meg nem szerette volna, azok a kisgyermekek táncolhattak a záró dalunkra. Azt gondolom, hog a gyermekek nagyon élvezték a témánkat és a foglalkozást is! Kértem őket, hogy meséljenek otthon a napunkról, és kérjék meg a szülőket és a nagyszülőket, hogy meséljenek otthon arról, hogy kinek milyen bátorságpróbája volt már eddig!

Képek