Boldogságóra Program

BOLDOGSÁGÓRA A KATICA CSOPORTBAN:APRÓ ÖRÖMÖK ÉLVEZETE

Március a tavasz első hónapja, ami a Boldogságóra programban az „Apró örömök élvezete” témakör feldolgozásának időszaka is. Játékos tevékenységekkel, mondókák, versek megismerésével, dalok és népi dalos körjátékok éneklésével, cselekedtetéssel ötvözve próbáltam alakítani a gyermekekben az optimista, pozitív hozzáállást a mindennapok nehézségeivel, gondjaival szemben. Beszélgettünk arról, hogy mitől is jó egy-egy nap, hogy mi okoz számukra örömet, minek örülnek a legjobban. Arról is beszéltünk, hogy milyen örömforrásokat találhatunk a szűkebb és tágabb természeti-, emberi- és tárgyi környezetünkben az évszakváltás, illetve a tavasz jelenségeiben. Beszélgettünk arról is, hogy ők mivel, hogyan szerezhetnek örömet a szüleinek. Sokféle és szélesspektrumú válaszokat adtak (fantáziájukat, képzeletüket is alakítva), ez visszavezethető az eltérő szociokulturális háttér és környezet. A gyermekek szívesen mondták el álmaikat, vágyaikat, megnyilatkoztak pillanatnyi érzelmi állapotukról is. A mindennapok során többfajta percepciófejlesztő játékot játszottunk, amit összekapcsoltunk az anyanyelvi fejlesztéssel, a kommunikáció alakításával (pl: Mi van a takaró alatt? – meséld el milyen alakú, mihez hasonlít, mire használjuk…).
A Szemfüles érzékszervek (csodakkora.blogspot.hu) című mese megismerése után képes kártyákkal mélyítettük az öt érzékszervünk szerepét, feladatát a világ megismerésében. A játék során megállapítottuk, hogy a mesében szereplő Füles csacsi mennyire hasonlít Dórira, aki szomorúan ébredt egy rossz álom miatt (Boldog Dóri felhős napja) és nem tudja felfedezni a mindennapokban az örömforrásokat.
A Boldogságóra foglalkozásunkra meghívtuk a nagycsoportosaink szüleit, hogy együtt élhessünk át apró örömöket. Rövid köszöntés és tájékoztatás után meglepetés Cirkuszos tánccal köszöntöttük Őket. Mikor a gyermekek elmesélték, hogyan szereznek örömet anyukájuknak, apukájuknak, megkértük a jelenlévőket, hogy kapcsolódjanak be a közös „Apró örömök mozgásban” játékunkba, ahol az arc izomzatát mozgattuk meg. A mimika játékot kártyákkal is folytattuk, ahol a választott képet kellett leutánozniuk, majd a rajzolt minta alapján kiraktuk a „Csodálkozó”, a „Mérges”, a „Kacagó”, a „Nyelvnyújtó”, a „Kacsintó”, a „Puszit dobó”, a „Síró”, az „Arc felfújó”, a „Kiabáló” és a „Bánatos” családot (apa, anya, kisfiú, kislány). Megbeszéltük, hogy a képek közül mely érzelmek kellemesek a számunkra. Következő feladatként grimaszolással kellett megnevettetniük a bánatos „Dórát” (1-1 kiválasztott társat), ez a feladat tetszett a legjobban a gyermekeknek, jókat nevettünk a fintorok és grimaszok látványán. Ezek után a szülőket kértem meg, hogy szerezzünk örömet a gyermekeknek fújós pörgettyű készítésével. Míg a kézműves munka tartott, a háttérben a hónap dala szólt (Bagdi Bella: Imádok élni). Az elkészült pörgettyűket rögtön kipróbálták a gyerekek, és mivel a szülők mindenkinek készítettek, azt haza is vihették a gyermekek. A délelőtt zárásaként közös örömtáncot jártunk a hónap dalára, elfogyasztottuk a gyerekekkel készített limonádét, végül egy közös csoportfotó is készült, hogy emlékeztessen minket erre az „Apró örömök élvezete” napra.
A Boldogságóra programban intézményünk valamennyi csoportja is részt vesz, igy a havi témánkat a szülőkkel közösen, Családi nap keretében dolgozták fel kolleganőim is. A szülők visszajelzései alapján: jól érezték magukat a Boldogságórákon, örömmel jöttek és sok élménnyel töltődve mentek haza a csoportokból.

Képek