Boldogságóra Program

A teremben halk nyugtató zene fogadta a gyerekeket. Mint mindig most is választhatott üdvözlési módot: pacsizás, ökölpacsizás, kézfogás, ölelés. Örömmel tölt el, hogy egyre többen választják az ölelést.
Miután mindenki bevonult és kényelmesen helyet foglalat a Boldogságórát az Ellazulni jaj de jó zenés meditációs gyakorlattal kezdtük. Miután átfésültük a testrészeinket, beszélgetni kezdtünk, milyen örömöket szereztek már reggeliben nekünk kedves testrészeink. Nagyon változatos válaszok születtek: a kezünkkel festhettünk, szánkkal éreztük a finom reggelit, a lábunk elhozott az oviba, stb. Az öröm forrása mese alapján egy kis történetet meséltem, melyben nekem kezdődött rosszul a napom és nem vettem észre a szembejövő apró szépségeket, aztán nagymamám felnyitotta a szemem. A történet után elővettem annyi követ ahány gyerek volt és elmondtam, hogy az elmúlt nap, minden apró kis örömömnél egy kis kavicsot rejtettem a zsebembe, el ne felejtsem elmesélni nekik. Sorban, minden kavicsnál egy eseményt említettem, mint például: megérkeztem az oviba, megöleltetek, figyelmesen hallgattátok a mesém, találkoztam a lányommal, haza érkeztem, stb. Ezután mindenki kapott egy kavicsot amit belehelyezhetett egy varázsdobozba miután egy előző napi örömét megosztja velünk. Volt akinek egy csokoládé vagy cukorka jelentette az örömöt, de olyan is akadt, akinek anya ölelése. Ezután úgy döntöttünk szüleinknek is örömöt szerzünk egy festménnyel. Míg festettek zenei aláfestésként a Szeretet dal szólt.
A napunkat egy közös játékkal zártuk. A felgyülemlett szeretetünket egy piros szív formájában átadtuk egymásnak, közben szólt a Szeretet dal.
Ahányszor az udvaron voltunk mindig rácsodálkoztunk a természet szépségére, virágokra, apró élőlényekre. Csodálatos időszakon vagyunk túl. Nagyon sokat nőtt a Kedvesség halacskánk a pozitív árulkodás hatására.

Képek