Apró örömök az osztályban

1-13.jpg

Apró örömök az osztályban
Ahogy az első hópelyhek csendben leszállnak, a város és a lelkünk is különös, puha fénybe borul. A tél első jelei mindig emlékeztetnek arra, hogy a boldogság sokszor egészen apró dolgokban bújik meg: a csikorgó hó hangjában, a hidegben kipirult arcok mosolyában, vagy abban a pillanatban, amikor a meleg osztály ablakon kinézve látjuk, ahogy fehérbe öltözik a világ. Közös díszek kerülnek a fára, a fényfüzérek először gyúlnak fel az ablakban, és az osztály gyerkőcei együtt élik meg ezeket a csodás pillanatokat, amelyek nem harsányak, nem látványosak, mégis szívet melengető erejük van.
Minden kis apróság, amit ilyenkor átélünk, egy-egy csendes emlékké válik: az első hó alatti séta, vagy az a tudat, hogy valakivel együtt készülünk az ünnepre. A boldogság nem távoli cél, hanem apró szikrák sokasága, melyeket nap mint nap észrevehetünk.

Képek