Apró örömök

65076644_653934898406574_7442103237819236352_n.jpg

Az apró örömöket sokszor még nekünk, felnőtteknek is nehéz meglátni az életben. Talán ez az első téma, amiben azt éreztem, hogy általánosságban a gyerekek „jobbak benne”, mint a felnőttek. Gyakran tapasztalom, hogy a körülöttem lévő felnőttek mindenben a hibát keresik, a rosszat látják. A gyerekeket nem zavarja úgy, ha elered az eső, mint minket, nem mérgelődnek, ha sokan vannak a buszon, nem ingerültek, ha nem jön rájuk a kedvenc farmerjuk. Persze nehéz összehasonlítani az ő életüket és egy felnőtt ember életét, de az biztos, hogy ők látszólag mindent sokkal teljesebben tudnak átélni, önfeledten élvezni.
Ezt a témát a szabadban dolgoztuk fel, séta közben és egy parkban. Bevontuk az érzékszerveinket, igyekeztünk minden jót magunkba szippantani. A gyerekeken látszódott, hogy élvezik, szinte nem is kellett utasítást adni nekik. Talán a beszélgetésénél a miértek megfogalmazása okozott nehézséget: miért jó, ha rám süt a nap? miért kellemes a fűben feküdni? stb. Ezeknek a dolgoknak a tudatosítása úgy gondolom elősegíti, hogy az őket érő élményeknek még teljesebben át tudják adni magukat.

Képek